Szabályszerű vagyongazdálkodás az ingatlankezelés alapja

2018-11-23 10:48   |   Feltöltötte: Varsányiné Dudás Eleonóra

Az ÁSZ képviselője részt vett a Magyar Ingatlan-gazdálkodók Szövetsége által megrendezett konferencián. Az eredményes önkormányzati ingatlankezelés alapja a közvagyonnal való szabályszerű gazdálkodás – hangsúlyozta előadásában dr. Nagy Imre. A felügyeleti vezető tájékoztatta a résztvevőket az ingatlan gazdálkodást végző önkormányzati gazdasági társaságok számvevőszéki ellenőrzésének tapasztalatairól.

Az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője előadásában elmondta, hogy az Állami Számvevőszék az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított az önkormányzati társaságok, ezen belül az ingatlankezeléssel, -gazdálkodással foglaló önkormányzati cégek ellenőrzésére.


Az ellenőrzések kiemelt jelentőségét az adta, hogy ezek a gazdálkodó szervezetek nemzeti vagyonba tartoznak, továbbá közpénzekből működnek, közvagyont használnak. Az ellenőrzések indokoltságát erősítette, hogy a többségi önkormányzati tulajdonú társaságok meghatározó jelentőségűek az ellátott közfeladatok tekintetében, ezért vagyongazdálkodásuk hatással van a közfeladatok ellátására is. Nem utolsó sorban az ellenőrzött szervezetek gazdálkodása hatással lehet a kormányzati hiányra és az államadósságra is. Mindezek miatt az önkormányzati gazdálkodó szervezetekkel szemben alapvető követelmény, hogy működésük és gazdálkodásuk szabályszerű, átlátható és elszámoltatható legyen.


A felügyeleti vezető felhívta a figyelmet arra, hogy az Állami Számvevőszék az ellenőrzési tevékenységén túl tanulmányokat és elemzéseket készít, ezzel is hozzájárul a „jól irányított államhoz”, a közpénzek és a közvagyon felelős és szabályos felhasználásához. Dr. Nagy Imre ezek közül kiemelte „Az önkormányzatok tulajdonában álló gazdaságok társaságok működésének tapasztalatai” címmel 2017. május 9-én megjelent elemzést, amely az ellenőrzések tapasztalatai alapján összegző értékelést ad az önkormányzati vállalatokról.


Az ellenőrzések és az elemzés fókuszában egyik oldalról az állam tulajdonosi jogainak gyakorlása, másik oldalról a társaságok pénzügyi és vagyongazdálkodása állt. Az ellenőrzések emellett kiterjedtek a társaságoknál az átláthatósági előírások érvényesülésére, valamint a kormányzati szektorba sorolt szervezeteknek előírt többlet követelmények teljesítésére.


A felügyeleti vezető a konkrét ellenőrzési tapasztokra áttérve elmondta, hogy a társaságok feletti tulajdonosi joggyakorlás általában szabályszerű volt, a joggyakorlók a jogszabályban előírt kötelezettségeinek összességében eleget tettek. Jellemző hiányosságot a javadalmazási szabályzat kiadása és a felügyelőbizottsági ügyrend elkészítése területén tapasztalt az ellenőrzés. Az elemzés ugyanakkor rámutatott arra, hogy a kötelező törvényi előírásokon túl szükséges, hogy a tulajdonosi ellenőrzés betöltse a jogszabályokban meghatározott szerepét, hiszen a társaságok mindössze 20 %-ánál végzett a tulajdonos helyszíni ellenőrzést. Emellett helyénvaló lenne a tulajdonosi joggyakorló részéről a társaságok vezetőivel szemben egyértelmű követelmények meghatározása, a végrehajtás monitorozása és értékelése. A könyvvizsgálók szerepével összefüggésben az elemzés feltárta, hogy szinte minden társaságnál előfordult olyan számviteli szabálytalanság, amelyet az ellenőrzés rögzített, de a független könyvvizsgálók nem észrevételeztek.


Dr. Nagy Imre a társaságok vagyongazdálkodását értékelve elmondta: az ellenőrzési jelentések alapján a vagyongazdálkodásban, ezen belül vagyonnyilvántartás és a leltár területén jelentkezett a társaságoknál a legtöbb és legsúlyosabb hiba és szabálytalanság. A vagyongazdálkodásban feltárt hiányosságok az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot is veszélyeztették, mivel előfordult, hogy az ÁSZ megállapította: a beszámolók nem mutattak megbízható és valós képet a gazdálkodásról. Mindezek miatt az elemzés kiemelten erősítendő területként értékelte a gazdálkodás átláthatóságát biztosító éves beszámolók leltárral való alátámasztását.


A felügyeleti vezető kiemelte: sok esetben fejlesztésre szorultak a beszámolók alapját képező, az elszámoltathatóságot biztosító számviteli szabályozások és nyilvántartások. Előfordult, hogy a társaság számviteli szabályozása hiányzott vagy nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek. Gyakori hiba volt, hogy a számviteli nyilvántartások vezetése, a bevételek és a ráfordítások elszámolása nem volt szabályszerű.


Dr. Nagy Imre felhívta a figyelmet arra, hogy a közpénzekkel, közvagyonnal gazdálkodóknak nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. A működés átláthatósága érdekében a tulajdonos által elfogadott beszámolók közzététele mellett szükséges a nyilvánosság folyamatos tájékoztatása, vagyis a jogszabályokban előírt adatok közzététele is. Az ellenőrzési tapasztalatok szerint azonban az éves beszámolók letétbe helyezése és közzététele a társaságok kevesebb, mint felénél történt határidőben. Gyakori hiba volt, hogy a társaság nem készítette el a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzatot. Visszatérő hiányosságként rögzítettük, hogy a társaság a jogszabályban előírt közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok megismerését nem biztosította.


A felügyeleti vezető előadását azzal folytatta, hogy a kormányzati szektorba sorolt társaságok gazdálkodásának eredménye hatással lehet az államháztartás adósságmutatójára, illetve a kormányzati hiányra is, ezért ez is az ellenőrzések fókuszát képezte. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint a társaságok eredménye összességében érdemben nem befolyásolta az államháztartás adósságmutatóját, és a kormányzati hiány alakulását, így a társaságok nem növelték a makrogazdasági kockázatot. Ugyanakkor gyakori hiányosság volt a kormányzati szektorba sorolt társaságoknak előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása. Dr. Nagy Imre emellett kiemelte, hogy a társaságok a kötelezően előírtnál szélesebb körben építették ki a belső kontrollrendszerüket, mellyel megteremtették a lehetőségét a gazdálkodásuk ellenőrzésének.


A felügyeleti vezető felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenőrzési megállapítások alapján a szabálytalanságok kijavítására az ellenőrzötteknek törvényben meghatározott intézkedési kötelezettsége van. Az ellenőrzött szervezet vezetője köteles a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet összeállítani, és azt a jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül az Állami Számvevőszék részére megküldeni. Dr. Nagy Imre kiemelte: az intézkedési terv biztosítja az ellenőrzés során feltárt hiányosságok és szabálytalanságok kijavítását, ezért az intézkedési terv összeállítása és végrehajtása a szabályos működés és gazdálkodás helyreállításának alapvető feltétele.


A felügyeleti vezető végezetül a társaságok vezetőinek felelősségét és a tulajdonosi joggyakorlás fejlesztésének lehetőségeit hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabályi előírások alapján a vezető felelőssége a szabályszerű gazdálkodás feltételeinek kialakítása és a közpénzekkel, közvagyonnal való jogszerű gazdálkodás. Dr. Nagy Imre hozzátette: ehhez elengedhetetlen a megfelelő kontrollrendszer kiépítése, valamint az etikai és integritási elvek érvényesítése. A tulajdonosi joggyakorlás keretében pedig indokolt a tulajdonosi ellenőrzés erősítése és a társaságok vezetőivel szemben egyértelmű követelmények meghatározása, a végrehajtás monitorozása és értékelése.

 

Dr. Nagy Imre
felügyeleti vezető