Sorozatos szabálytalanságok az egészségügy több területén

2018-08-06 17:21:00   |   Feltöltötte: Dobos Anna Borbála

Domokos László a Magyar Időknek adott interjújában az egészségügyi intézmények szabálytalan gazdálkodásáról és a lehetséges megoldásokról beszélt. Az Állami Számvevőszék az elmúlt időszakban 51 központi költségvetési intézmény, köztük számos egészségügyi intézmény pénzügyi és vagyongazdálkodásának szabályszerűségét végezte el, és az ellenőrzések során számos szabálytalanságot azonosított. Az ellenőrzések által érintett egészségügyi intézmények nem tettek lépéseket a gazdaságos, hatékony és eredményes feladatellátás követelményeinek kialakítására. 

Az Állami Számvevőszék ellenőrzése során megállapította, hogy több kórház közbeszerzés nélkül vásárolt termékeket, vagy szolgáltatásokat, illetve nem vezettek hiteles leltárt bizonyos eszközökről. A szakrendelőknél többször előfordult, hogy az intézményvezetők hamis nyilatkozatokat tettek a gazdálkodásról, tehát a vezetők még a legalapvetőbb gazdálkodási szabályokat sem tartották be. A korrupció ellen védelmet nyújtó kontrollrendszereket gyakorlatilag egyik ellenőrzött egészségügyi intézményben sem alakították ki megfelelően. A súlyos gazdálkodási szabálytalanságok miatt nem lehet tudni, valójában mekkora vagyonnal gazdálkodtak az egészségügyi szervezetek, a forrásokat mire fordították, hiány esetében pedig mennyi pénzre lenne szükség. Domokos László két szóval jellemezte a magyar egészségügy intézményeinek gazdálkodását: anarchia, botrány.

 

Fotó: Kurucz Árpád


A szabálytalanságok közepette azonban akadt ellenpélda is. A fővárosban két intézménynél is megállapították, hogy a szabályokat betartották, a közpénzt eredményesen és hatékonyan költötték el. Volt olyan kórház is, amely nagyjából szabályszerűen működött és törekedett az előírások betartására. Az Állami Számvevőszék elnöke szerint így van, ahol az intézmény vezetőit nem szabad leváltani, hiszen a feladatukat el tudták látni. Beavatkozásra ott van szükség, ahol a gazdálkodásban súlyos szabálytalanságok vannak. Az egészségügyi szervezetetek vezetőinek csak az esetben szabad a logisztikával és pénzügyekkel foglalkozniuk, ha ahhoz értenek is.

Domokos László szerint több szinten is változásra van szükség, ilyen lehet például a szakmailag nem megfelelő vezetők leváltása, illetve az intézmények gazdálkodásának összevonása. Ezek az intézkedések, és megannyi más lehetőség van a szakminiszter kezében ahhoz, hogy tapasztalata és tudása alapján megfelelően kezelje az egészségügyben kialakult helyzetet. A megoldáshoz vezető első lépés azonban mindenekelőtt egyfajta szemléletváltás lenne. Jelenleg, ha egy kórház „betartja a szabályokat, nem költi el az összes rendelkezésére álló pénzt, akkor jó eséllyel megtörténhet, hogy a megmaradt összeget elvonják tőle. A másik intézmény, amelyik viszont többet költ, mint amennyit megengedhetne, ahelyett az állam idővel jót áll, s kifizeti a tartozását.” Így gyakorlatilag azt büntetik, aki szabályosan gazdálkodik. „A szemléletváltásnak tehát egyrészt abban kell állnia, hogy az egészségügyi vezetők megfelelően bánjanak az állami pénzzel, az adófizetők pénzével, s ezt a kormány szigorúan ellenőrizze” – fogalmazott  az ÁSZ elnöke.

 

Mivel az egészségügynek a legfontosabbnak az ember, a beteg védelmének kell lennie, a szemléletváltás másik területe az úgynevezett vészhelyzeti betegellátás lenne. Az Állami Számvevőszék most készíti elő ennek a területnek a rendszerszintű vizsgálatát.

„Az ÁSZ feladata annak áttekintése, hogy az állami, az önkormányzati szervezetek szabályosan, eredményesen és hatékonyan költik-e a közpénzt, és ezeket az alapelveket szem előtt tartva kezelik-e a rájuk bízott közvagyont. Az egészségügy százmilliárdos összegekből gazdálkodik évente, s nagyon nem mindegy, hogy mi lesz ennek a summának a sorsa. Az egészségügyi szereplőknek is látniuk kell, hogy a versenyképesség számukra is új kihívást jelent. Az ország nem lehet versenyképes, ha az egészségügy pazarlóan működik. Az állami egészségügynek minőségi szolgáltatást kell kínálnia, s ezért az ágazat vezetőinek is tenniük kell, ahogy felelősséget is kell vállalniuk az esetleges kudarcok miatt. Nem lehet mindenben az államra mutogatni. A szemléletváltásra persze az állam képviselőinél, a kormányzatnál is szükség van: az államnak a betegek oldalára kell állnia, a betegek érdekeit kell az első helyre tennie.” - zárta interjúját Domokos László.

 

Az interjú teljes terjedelmében elérhető itt.

 

Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztály