Önállóak és tudatosak a fiatalok a pénzügyek területén

2018-11-09 09:30:00   |   Feltöltötte: Kiss Beatrix

A szülőknek vagy az iskolának kellene megtanítania a gyerekeket okosan bánni a pénzzel? A szülők vajon beleszólhatnak, hogy a gyerekük mire költse, vagy mire ne szórja el a zsebpénzét? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ az egyik országos kereskedelmi bank a kutatásában.

Míg a szülők háromnegyede a saját feladatának tekinti a pénzügyi nevelést, addig a gyerekek közel harmada inkább az iskolában sajátítaná el a szükséges ismereteket – derült ki a felmérésből.


A szülők 90%-a szerint jó, ha a kamaszokat is bevonjuk a családi pénzügyekbe, a 14-18 évesek ötöde viszont nem így gondolja. A gyerekek nagyobb függetlenségre vágynak: csak a szülőtől származó zsebpénz erejéig engednek beleszólást kiadásaikba, de legfeljebb addig, amíg nincs önálló keresetük.


A felmérésből kiderült, hogy a szülők közel harmada nem hagyja, hogy a gyereke szabadon gazdálkodjon a rábízott forintokkal. A szülők azt hiszik, mindent tudnak a gyerek pénzügyeiről, azonban a gyerekek a feltételezéssel ellentétben nem költik el azonnal a kapott pénzt. A megkérdezettek 90%-a takarékoskodik vagy gyűjt valamire.

 


A családok közel felében a gyerekek nagy értékű vágyait közösen, vagyis az összespórolt zsebpénzből és szülői hozzájárulásból teljesítik. A felmérés szerint takarékoskodni egyértelműen a szülők tudnak a legjobban, a nagyszülők csak a spórolási rangsor második, a gyerekek pedig a harmadik helyén állnak. Azonban ha nem rendszeres megtakarításról, hanem egyszeri nyereményről van szó, akkor az aktív korú magyarok 56%-a, míg a tinédzserek 70%-a tenné félre a megkapott 10 millió forintnak legalább a felét.


Ezek a számok mégis azt mutatják, hogy a családban látott, hallott pénzügyi alapok működnek, idővel megtérülnek. Az utolsóként említett adatok az 50%-40%-10% alapelvet tükrözik, miszerint félre kell tenni a kapott pénz felét, elkölthető a negyven százaléka, a maradék tíz pedig jótékony célra fordítható.


Azonban ne feledkezzünk meg azokról a nemzetközi és hazai kutatásokról, amelyek arról szólnak, hogy a magyar lakosság jelentős része nem rendelkezik kellő pénzügyi ismerettel.


Éppen ezért a pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében az oktatási rendszer mellett szükség van az önképzésre, de nagyon fontosak azok a családi minták, amelyeket gyerekként átéltünk, hiszen az otthonról hozott értékek egy életre meghatároznak minket.

 

Kiss Beatrix

Pénzügyi Tudatosság Projekt