Nemzetközi és hazai ellenőrzés a levegőminőség védelmében

2019-02-12 12:12   |   Feltöltötte: Gergely Szabolcs
Utoljára frissítve: 2019-02-12 13:41

A tiszta, egészséges levegő kiemelkedően fontos társadalmi kérdés. Az Állami Számvevőszék ezért hazai és nemzetközi ellenőrzés keretében is értékelte a levegő minőségének védelmét szolgáló intézkedések eredményességét. A 2018-ban nyilvánosságra hozott hazai ellenőrzés megállapította, hogy a légszennyező anyagok éves koncentrációja trendszerűen csökkent, míg egyes légszennyező anyagok koncentrációja a határértéket több alkalommal meghaladta. A nem rég lezárult közös európai ellenőrzés szerint, Észtország kivételével az európai országok nem feleltek meg a levegőminőségre vonatkozó nemzetközi és európai szabványok összes követelményeinek.

A légszennyezettség az egyik legjelentősebb egészségügyi kockázati tényező. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a halálozást okozó faktorok között az ötödik a sorban. A téma társadalmi, egészségügyi fontosságára tekintettel az Állami Számvevőszék önálló ellenőrzés keretében értékelte a levegő minőségének védelmét szolgáló intézkedések eredményességét, valamint nemzetközi ellenőrzésben vett részt a témában. A közös ellenőrzésben 14 európai ország (Albánia, Bulgária, Észtország, Grúzia, Magyarország, Koszovó, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Moldova, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Spanyolország és Svájc) mellett az izraeli nemzeti számvevőszék és az Európai Számvevőszék is részt vett. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a szóban forgó országok kormányai tettek-e lépéseket a levegő minőségének javítása érdekében.

 

Hazai ellenőrzési tapasztalatok

 

A 2018-ban lezárt hazai ellenőrzés megállapította, hogy a légszennyező anyagok éves átlagos koncentrációja, illetve összkibocsátása trendszerűen csökkent, így a levegő minőségének javításáratett intézkedések eredményesek voltak. Egyes légszennyező anyagok koncentrációja azonban a jogszabályban előírt határértéket az előírtnál több alkalommal haladta meg, miközben a határérték túllépések száma szintén csökkenő tendenciát mutatott.

 

A kisméretű szálló por koncentráció csökkenéséhez vélhetően több tényező járult hozzá, melyek közül kiemelendő a levegőminőségi tervekben megfogalmazott és végrehajtott intézkedések hatása, a lakossági gázár csökkentése (rezsicsökkentés), továbbá a közutak gyakoribb takarítása, illetve a fásítási programok is. A mérési eredmények alapján a kisméretű szálló por határérték túllépései jellemzően a fűtési időszakban történtek.

 

A jelentés felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségre különösen veszélyes anyagok koncentrációja összefügg a háztartási hulladék-égetéssel, így annak csökkentését a lakosság környezettudatos magatartása nagymértékben támogathatja.

 

 

 

Nemzetközi közös ellenőrzés

 

A most elkészült közös nemzetközi ellenőrzési jelentés az összes részt vevő országban elvégzett nemzeti ellenőrzéseken, valamint az EU összes tagállamára kiterjedő ellenőrzésen alapul. Annak érdekében, hogy a nemzeti ellenőrzések során összegyűjtött információkat összevethetők legyenek, a résztvevő számvevőszékek közös ellenőrzési keretrendszert határoztak meg. Az ellenőrzés központi kérdése a következő volt: Mit tudunk a nemzeti kormányok és a helyi önkormányzatok által a levegőminőség javítása érdekében hozott intézkedések hatékonyságáról és eredményességéről, és ezek megfelelnek-e a nemzetközi és nemzeti jogszabályoknak?

 

A közös ellenőrzés értékelése szerint több európai ország nem felel meg a levegőminőségre vonatkozó nemzetközi és európai szabványok követelményeinek. Ráadásul számos kormány nem tett hatékony lépéseket a levegőminőség javítása, és ezáltal polgárai egészségének védelme érdekében. Az összes vonatkozó uniós szabványnak egyedül Észtország felelt meg.

 

A közös jelentés rámutat arra is, hogy a levegő minőségének meghatározó tényezői a közlekedés és a háztartások által használt tüzelőanyagok kibocsátása. Ezért, a finanszírozási rendszerek, a jogszabály módosítások és a kapcsolódó stratégiák elsősorban az energiahatékonyságra (különösen az épületek energiahatékonyságára), és a megújuló energia fokozottabb felhasználására irányulnak. Emellett a környezetbarát közlekedési megoldások (pl. tömegközlekedés, kerékpár útvonalak), valamint a környezettudatosság erősítésére irányuló kezdeményezések, a tüzelőanyag-használathoz kapcsolódó eszközök finanszírozása sem maradt el.

 

A közös ellenőrzés eredményei alapján a résztvevők a következő hat ajánlást teszik:

 

1. levegőminőségi tervek készítése és végrehajtása;

2. a megtett intézkedések hatékonyságának mérésére;

3. a kormányok és a végrehajtó ügynökségek közötti koordináció hatékonyságának javítása;

4. releváns adatok gyűjtése és költség-haszon elemzések végzése;

5. a monitoring rendszerek javítása;

6. a közvélemény tudatosságának növelése a problémát érintően.

 

 

Dr. Németh Erzsébet felügyeleti vezető

Állami Számvevőszék