Megkezdődött az európai kapcsolattartó bizottság idei ülése

2018-10-11 16:41:00   |   Feltöltötte: Horváth Bálint

Párbeszéd az európai polgárokkal – ez áll az Európai Unió legfőbb ellenőrző intézményei és az Európai Számvevőszék éves találkozójának fókuszában. A 2018. október 11-12-i kétnapos kapcsolattartó bizottsági ülés célja, hogy fórumot biztosítson az európai számvevőszékek számára az aktuális témák megvitatására. Az első napon Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke és Horváth Bálint kommunikációs és kapcsolattartási vezető közös előadásban mutatták be az ÁSZ proaktív hasznosulási tevékenységének fókuszait és számszerű eredményeit. Mindemellett az ülés résztvevői megtekintették az ÁSZ társadalmi ismertségéről és elismertségéről készített közvélemény-kutatásokat összehasonlító videó-bejátszást is.

Az Európai Unió tagállamainak legfőbb ellenőrző intézményei, valamint az Európai Számvevőszék (European Court of Auditors – ECA) elnökei évente egy alkalommal találkoznak a Kapcsolattartó Bizottság (Contact Committee of the Heads of the Supreme Audit Institutions of the European Union) ülésén azzal a céllal, hogy a kölcsönös érdeklődésre számot tartó aktuális témákat, továbbá az EU alapok felhasználásával összefüggő ellenőrzésszakmai kérdéseket megvitassák. Az idei ülést Ivan Klesic, a házigazda horvát számvevőszék elnöke nyitotta meg, majd Grozdana Peric, a horvát parlament tisztségviselője köszöntötte a résztvevőket. Horvátország első alkalommal házigazdája az ülésnek, amelynet minden év őszén rendeznek meg.


Az első szekció rövid előadásokkal és hozzászólásokból álló panelbeszélgetésekkel indult, melyek középpontjában az állampolgárokkal való kommunikációt előmozdító innovatív termékek álltak. A szekciót moderáló Tomaz Vesel, a szlovén számvevőszék elnöke kiemelte: az ellenőrző intézmények munkájának esszenciája az interakció, a pozitív változások elindítása és fenntartása. Mint mondta: rendkívül lényeges, hogy a nemzeti számvevőszékek az állampolgárok érdekében végezzék a munkájukat, és ezt szem előtt tartva válasszák ki az ellenőrzési témáikat, valamint juttassák el a megállapításaikat az adófizető polgárokhoz.


Ivica Tolic, az Európai Parlament horvát képviselője előadásában az Európai Unió eredményeit és az EU előtt álló kihívásokat foglalta össze. Mint mondta: az európai közösség túljutott a gazdasági válságon, az európai gazdaságok felívelő pályára álltak, ugyanakkor a globális világgazdasági versenyben újabb kihívásokkal kell szembe nézniük az EU tagállamainak. Karen Hill, az OECD SIGMA képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyes szakpolitikák megalkotása és megvalósítása során alapvető jelentősége van a nyilvánosság bevonásának, hiszen csak így lehet az állampolgárok valódi szükségleteit felmérni és érdekeiket szolgálni. Laetitia Veriter, a Citizens for Europe szervezet képviselője arról tartott előadást, hogy milyen lehetséges eszközei vannak az állampolgárok tájékoztatásának, bevonásának a döntési folyamatokba, és ezt hogyan képesek támogatni a legfőbb ellenőrző intézmények.

 

Párbeszéd az európai polgárokkal – ez áll az Európai Unió legfőbb ellenőrző intézményei és az Európai Számvevőszék éves találkozójának fókuszában.


A nyitóelőadások után egy panelbeszélgetést hallgathattak meg a konferencia résztvevői. Ebben a számvevőszékek képviselői megvitatták a számvevőszékeket érintő, gyorsan változó kihívásokat és a lehetséges megoldásokról is beszéltek. Mint elhangzott: a társadalmi tájékoztatásban figyelembe kell venni azokat a szereplőket, akik képviselik az állampolgárokat. Közös cél, hogy az EU-t érintő jelenlegi kihívásokra az állampolgárok szemszögén keresztül válaszoljanak, innovatív eszközöket keressenek az állampolgárok és azok képviselőinek bevonásával, valamint erősítsék az ellenőrzési folyamat végeredményét, fontosságát és megalapozottságát.


A panelbeszélgetésben rövid vitaindító előadást tartott Charles Deguara, a máltai és Kay Scheller a német szövetségi számvevőszék elnöke, valamint Klaus-Heiner Leine, az Európai Számvevőszék elnöke. Utóbbi előadó kiemelte: az állami – és európai – intézményekbe vetett társadalmi bizalom csökkenése általános jelenség. Ennek kiinduló okai pedig a gazdasági válságban és a migrációs krízisben keresendők – emelte ki. Az állampolgárok úgy érezhetik, hogy az állami és európai szervezetek, intézmények nem tudtak megfelelő válaszokat adni a felmerülő problémákra, ezért a bizalom visszaépítését az áláthatóság és a társadalmi hasznosulás oldaláról kell megközelíteni. Meg kell kérdezni az embereket mire van szükségük és válaszokat kell adni a problémáikra – világított rá az előadó, majd hozzátette: a számvevőszéknek tartózkodni kell a pártpolitizálástól, meg kell őrizniük a függetlenségüket, ugyanakkor törekedniük kell arra, hogy az ellenőrzési tapasztalataik alapján a közérdeklődésre számot tartó, közpolitikai kérdésekben is képesek legyenek megnyilvánulni.

 

Párbeszéd az európai polgárokkal – ez áll az Európai Unió legfőbb ellenőrző intézményei és az Európai Számvevőszék éves találkozójának fókuszában.


Ezután került sor arra blokkra, amelyben az Állami Számvevőszék elnöke és kommunikációs vezetője tartott előadást. Domokos László hangsúlyozta: az ÁSZ a nemzetközi sztenderdekre alapozva újította meg kommunikációs tevékenységét. Mint mondta: a magyar Számvevőszék nagy hangsúlyt helyez a munkája széleskörű hasznosulására, azonosítja a célcsoportjait, és innovatív kommunikációs technológiák alkalmazásával juttatja el üzeneteit az érintettekhez. A társadalommal való kapcsolattartás és érintettség tekintetében Domokos László az ENSZ fenntartható célkitűzéseivel kapcsolatos ellenőrzések előkészítését emelte ki. Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője folytatva az előadást bemutatta az ÁSZ hasznosulási gyakorlatát, és az eredmények mérésre alkalmas indikátorokat.


Horváth Bálint két esettanulmányon keresztül szemléltette, hogy a proaktív kommunikáció miként képes hozzájárulni egy ellenőrző intézmény társadalmi ismertségéhez és nemzetközi megítélésének erősítéséhez. Az Open Budget Survey (OBS) felmérés bemutatásával az ÁSZ előadója arra világított rá, hogy viszonylag kis energia befektetéssel is jelentős eredményeket lehet elérni, ugyanis az ÁSZ két év alatt jelentősen javította eredményét, az egyes országok költségvetési átláthatóságát értékelő nemzetközi felmérésben. Horváth Bálint végül ismertette az ÁSZ társadalmi ismertségét és elismertségét értékelő magyarországi közvélemény-kutatások tapasztalatait, amelyek arra világítottak rá, hogy a magyar társadalomban az elmúlt három évben szignifikáns mértékben nőtt az Állami Számvevőszék iránti bizalom és emelkedett az ÁSZ társadalmi ismertsége is.

 

Párbeszéd az európai polgárokkal – ez áll az Európai Unió legfőbb ellenőrző intézményei és az Európai Számvevőszék éves találkozójának fókuszában.


Az első nap délutáni szekciójában az innovatív kommunikációs tevékenységeket, eredményeket bemutató, valamint a társadalommal való párbeszédet szemléltető rövid videó-bejátszásokat tekinthettek meg a résztvevők. Ezek között levetítették az Állami Számvevőszék társadalmi ismertségéről és elismertségéről készített közvélemény-kutatásokat összehasonlító videót is. Az Európai Uniós számvevőszékek kapcsolattartó bizottsági ülésének első napját a számvevőszéki elnökök aktuális témákat feldolgozó megbeszélése, valamint a nemzetközi összekötök szakmai eszmecseréje zárta.


Horváth Bálint
Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztály