Kazincbarcika és Dunavarsány önkormányzatainak ellenőrzése

2018-11-29 10:00   |   Feltöltötte: Lengyel Viktor

Az Állami Számvevőszék befejezte Kazincbarcika Város Önkormányzata és Dunavarsány Város Önkormányzata pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy 2014 és 2016 között a kazincbarcikai és a dunavarsányi önkormányzat gazdálkodásának szabályozottsága, pénzügyi és vagyongazdálkodása sem volt szabályszerű, ezáltal az önkormányzatok nem biztosították a közpénzekkel való szabályszerű, átlátható és elszámoltatható gazdálkodást, valamint a vagyon védelmét.

Az Állami Számvevőszék stratégiájában célul tűzte ki, hogy az önkormányzatok ellenőrzése során értékeli azok pénzügyi-gazdasági helyzetét, a kockázatokat feltárja, és az ellenőrzések helyszíneit kockázatelemzés alapján választja ki.

 

Kazincbarcika és Dunavarsány önkormányzatainak ellenőrzése

 

Kazincbarcika Város Önkormányzata ellenőrzése

 

A 2014-2016. évekre kiterjedő ellenőrzés keretében az ÁSZ értékelte Kazincbarcika Város Önkormányzata pénzügyi és vagyongazdálkodását, a pénzügyi egyensúly megteremtését, a tulajdonosi és irányító szervi feladatok ellátását, valamint a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító integritás szemlélet érvényesülését.


Kazincbarcika az Észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban található, állandó lakosainak száma 2016-ban mintegy 27 ezer fő volt. A város önkormányzatának képviselő-testülete tizenöt fővel, valamint négy állandó bizottsággal működött az ellenőrzött időszakban. Az önkormányzat 2014. január 1-jén négy költségvetési intézményt tartott fenn, továbbá négy, fő tevékenysége alapján közfeladatot ellátó gazdasági társaságban rendelkezett többségi, de nem kizárólagos részesedéssel. Az önkormányzat a 2016. évben 6 milliárd 619 millió forint költségvetési bevételt ért el, valamint 6 milliárd 515 millió forint költségvetési kiadást teljesített.


Az ellenőrzés megállapította, hogy az önkormányzat a 2014-2016. években a pénzügyi gazdálkodás végrehajtását biztosító belső szabályozást nem szabályszerűen alakította ki, a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rend hiánya következtében a pénzügyi műveletek számviteli nyilvántartásokban történő rögzítése során az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot nem biztosította. A vagyongazdálkodás legfontosabb szabályzatait a jogszabályi előírásoknak megfelelően kialakította.


A 2014-2016. években nem készült a mérlegeket alátámasztó leltár, ennek következtében az önkormányzat beszámolói és a 2016. évi vagyonkimutatás nem mutattak megbízható és valós képet a vagyonról.

 

Kazincbarcika és Dunavarsány önkormányzatainak ellenőrzése


A vagyonkezelői jog létesítését követően a vagyonkezelői jog gyakorlása és a vagyonkezelési jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítése nem volt szabályszerű. Az önkormányzat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, mint vagyonkezelőnek a vagyonkezelt eszközök értékcsökkenésének megfelelő, jogszabályban előírt pótlási, tartalékképzési kötelezettségének teljesítését nem ellenőrizte. A vagyonkezelésbe adott vagyonelemek átsorolásánál a jegyző nem gondoskodott számviteli bizonylat kiállításáról, mindezek következtében az önkormányzat által vagyonkezelésbe adott vagyon átláthatósága, állagának megőrzése nem volt biztosított.


A vagyon bérbeadás útján való hasznosítása nem szabályszerűen történt. A vagyonváltozást eredményező döntések szabálytalan végrehajtása miatt a forgalomképes vagyonnal való felelős gazdálkodás nem érvényesült.


A többségi tulajdonú gazdasági társaságokban fennálló részesedések feletti tulajdonosi joggyakorlás a Barcika Szolg Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. 2014. évi beszámolójáról szabálytalanul meghozott döntés, továbbá a Barcika Centrum Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. felügyelőbizottságában az ellenőrzött időszakban fennálló személyi összeférhetetlenség miatt nem volt szabályszerű.


A hiányosságok következtében fokozott volt az önkormányzat és a polgármesteri hivatal korrupciós veszélyeztetettsége, amely csak a korrupció elleni védelmi rendszer tudatos kiépítése esetén csökkenthető. Az Állami Számvevőszék ellenőrzésének tapasztalatai megerősítették, hogy a hiányosan kiépített integritás rendszer nem nyújt biztosítékot az önkormányzat vagyonának megvédésére.


A megállapítások alapján az Állami Számvevőszék a polgármesternek három, a jegyzőnek 12 javaslatot fogalmazott meg, amelyre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteni.

 

Dunavarsány Város Önkormányzata ellenőrzése

 

A 2014-2016. évekre kiterjedő ellenőrzés keretében az ÁSZ értékelte Dunavarsány Város Önkormányzata pénzügyi és vagyongazdálkodását, a pénzügyi egyensúly megteremtését, a tulajdonosi és irányító szervi feladatok ellátását, valamint a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító integritás szemlélet érvényesülését.


Dunavarsány a Közép-magyarországi régióban, Pest megyében, a Szigetszentmiklósi járásban található, állandó lakosainak száma 2016. január 1-jén 7659 fő volt. Az önkormányzat képviselő-testülete kilenc fővel, valamint három állandó bizottsággal működött. A 2014-2016. években Dunavarsány város hivatali feladatait a Közös Hivatal látta el, amely gazdasági szervezettel rendelkezett. Az önkormányzat 2014. január 1-jén a Közös Hivatalon kívül négy költségvetési intézményt tartott fenn, az intézmények száma még ebben az évben kettőre csökkent. Az önkormányzat a 2014-2016. években egy kizárólagos tulajdoni hányadú gazdasági társasággal (Városgazdálkodási Kft.) rendelkezett, amely közfeladatokat (gyermekétkeztetés, közterület rendezés) is ellátott. Kisebbségi tulajdoni részesedéssel rendelkezett továbbá a Dunavarsányi Tiszta Víz Kft.-ben és a Dél Pest-Megyei Víziközmű Zrt.-ben. Az önkormányzat 2016. évi zárszámadásáról szóló rendelete szerint 1 milliárd 830,3 millió Ft költségvetési bevételt ért el, valamint 1 milliárd 759,5 millió Ft költségvetési kiadást teljesített.

 

Kazincbarcika és Dunavarsány önkormányzatainak ellenőrzése


Az ellenőrzés megállapította, hogy Dunavarsány Város Önkormányzata pénzügyi és vagyongazdálkodása szabályozási kereteit nem alakította ki. Az önkormányzat bizonylati rendet a jogszabályban előírtak ellenére nem készített, továbbá a 2014-2015. években a számviteli belső szabályzatoknak a hatályos jogszabályokkal való összhangjának megteremtéséről nem gondoskodott. A vagyonkezelői jog gyakorlására vonatkozó részletszabályokat 2016. június 10-ig nem határozták meg. A közpénzekkel és az önkormányzati vagyonnal való felelős, átlátható gazdálkodás feltételeit nem teremtették meg.


Az önkormányzat pénzügyi és vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű. A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások közötti egyeztetés a jogszabályban előírt részletező nyilvántartások hiányában nem történt meg. A beruházások, felújítások kiadási előirányzatainak felhasználása során a beruházási döntéseket nem az arra jogosult hozta meg, továbbá a döntések végrehajtása során a gazdálkodási jogkörök gyakorlására irányadó jogszabályi előírásokat nem vették figyelembe. A képviselő-testület egy ingó vagyontárgy értékesítése során a versenyeztetésre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok előírásait megsértve hozott döntést.


A 2014-2016. évi beszámolók mérlegeiben szereplő eszközöket és forrásokat – tételesen és ellenőrizhető módon – leltárral nem támasztották alá. A vagyonkezelésbe adott eszközök mérlegben szereplő értékét nem támasztották alá a vagyonkezelő által készített, hitelesített leltárak. A jegyző a jogszabályban előírtak ellenére nem biztosította a vagyonelemek megfelelő nyilvántartását. A 2016. évi zárszámadási rendelethez csatolt vagyonkimutatás nem a jogszabályban előírt tagolásban tartalmazta az önkormányzat vagyonát. Mindezek alapján a közvagyon megőrzése és védelme Dunavarsány Város Önkormányzatánál nem volt biztosított. Az önkormányzat a kizárólagos tulajdonában álló, közfeladatot ellátó gazdasági társaságával szemben a tulajdonosi jogokat szabályszerűen gyakorolta. Az integritás működést tekintve a 2016. évben a kiépített kontrollok nem védték meg az önkormányzatot a vagyonvesztés kockázataival szemben.


A megállapítások alapján az Állami Számvevőszék a polgármesternek három javaslatot, a jegyzőnek 16 javaslatot fogalmazott meg, amelyre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.

 

Pető Krisztina

felügyeleti vezető

 

Beck Éva

Lengyel Viktor

Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztály