Itt az ÁSZ zárszámadási jelentése és makrogazdasági elemzése

2018-10-05 08:36:00   |   Feltöltötte: Lengyel Viktor

Szabályszerű volt a 2017-es központi költségvetés végrehajtása, a hiány és az államadósság alakulása megfelelt a jogszabályi előírásoknak, valamint az uniós feltételeknek – ezt állapította meg az Állami Számvevőszék zárszámadási ellenőrzése. A zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak. A jelentéshez kapcsolódó külön makrogazdasági elemzésében az ÁSZ rámutat: a tavalyi makrogazdasági folyamatok összességében igazolták a kormányzat várakozásait, 2017-ben Magyarország gazdasági növekedése a vártnál is kedvezőbben alakult. Az ÁSZ zárszámadási jelentését és a hozzá kapcsolódó makrogazdasági elemzést Warvasovszky Tihamér alelnök az Országházban adta át Hende Csaba törvényalkotási alelnöknek.

Az Állami Számvevőszék törvényi előírás alapján évente ellenőrzi az előző évi központi költségvetés végrehajtását. A zárszámadási ellenőrzés célja, hogy az ÁSZ támogassa az Országgyűlést a törvényjavaslat elfogadhatóságával kapcsolatos döntéshozatalban és megállapításaival erősítse a közpénzekkel való felelős gazdálkodást. Makrogazdasági elemzésével az ÁSZ törvényi kötelezettségének megfelelve támogatja a jól irányított államot és a Költségvetési Tanács munkáját.

 

 

Az ÁSZ zárszámadási ellenőrzése megállapította, hogy a 2017. évi központi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt. Az államháztartás központi alrendszerében a pénzforgalmi hiány alakulása megfelelt az államháztartásról szóló törvény és a 2017-es költségvetésről szóló törvény előírásainak, a pénzforgalmi hiány a GDP 4,8%-a, 1 833,4 milliárd Ft volt. A Stabilitási törvény szerinti államadósság – amelynek összege 2017-ben 27 977,3 milliárd Ft volt – teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a 2016. évi 74,0%-ról a 2017. évre 72,9%-ra csökkent, alakulása megfelelt az Alaptörvény és a stabilitási törvény előírásainak. A kormányzati szektor uniós módszertan szerinti hiányának mértéke a stabilitási törvény előírásainak megfelelően alakult. A kormányzati szektor uniós módszertan szerinti adóssága 2017 végén a GDP 73,3%-a volt, csökkent a 2016. évi 75,9%-hoz képest. Az uniós kritériumok szerinti adósságcsökkentési követelmény teljesült – állapította meg az ÁSZ zárszámadási ellenőrzése.

 

A számvevőszéki ellenőrzés – a zárszámadási törvényjavaslat megalapozottságát nem befolyásoló – szabályszerűségi hibákat tárt fel az ellenőrzött szervezetek mintegy harmadánál, amelyek szabályozási hiányosságokhoz, a gazdálkodási jogkörök nem szabályszerű gyakorlásához kapcsolódtak.

 

Itt az ÁSZ zárszámadási jelentése és makrogazdasági elemzése


• Több egészségügyi intézmény esetében a minősítést nem befolyásoló hiba volt, hogy az államháztartási törvény előírásainak megsértésével, a szabad előirányzat mértékét meghaladóan történt kötelezettségvállalás.
• További hiányosságokat azonosított az ellenőrzés a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap előirányzatai terhére végrehajtott kifizetéseknél.
• A feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében az ÁSZ intézkedésre szólította fel az érintett szervezeteket.
• Az egy évvel ezelőtt, a 2016-os költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során megfogalmazott figyelemfelhívásokban foglalt hiányosságok döntő többségét a címzettek kijavították – állapította meg az ÁSZ.


Az ÁSZ külön makrogazdasági elemzése rámutat: 2017-ben Magyarország gazdasági növekedése a vártnál kedvezőbben alakult. A GDP növekedési üteme az előző évhez viszonyítva 4,1%-os volt, ami 1,0 százalékponttal volt magasabb a 2017-es költségvetési törvényben előre jelzettnél.


A gazdasági növekedés fő hajtóerejét a beruházások képezték. A nemzetgazdasági beruházások volumene 2017-ben 18,2%-kal nőtt, az építési beruházásoké 21%-kal, a gép- és berendezés-beruházásoké 13%-kal. 2017-ben az ipari kibocsátás hozzáadott értéke 3,9%-kal haladta meg a 2016. évit. Jelentős mértékben nőtt az építőipar (31,6%) és a szolgáltatások (3,3%) hozzáadott értéke, a mezőgazdaságé azonban 9,0%-kal visszaesett. Az építőipari termelés bővüléséhez a lakásépítések, valamint az uniós társfinanszírozásból megvalósuló infrastruktúra-fejlesztések is hozzájárultak, a fellendülést az új lakások Áfa-kulcsának csökkentése, a lakásépítés utáni adó-visszatérítés és a CSOK támogatta.


A versenyképességet javító tényező volt 2017-ben a január 1-től életbe lépett hatéves adó- és bérmegállapodás, mivel a minimálbér és garantált bérminimum jelentős megemelésének és az egyéb béremeléseknek köszönhetően a munkavállalók jövedelme megnövekedett, míg a szociális hozzájárulási adó, illetve a társasági adó csökkentése következtében a munkáltatók terhei alacsonyabbak lettek. A bérek nominális emelkedésén túl a reálbérek is jelentősen nőttek: az alkalmazásban állók havi bruttó és nettó átlagkeresete 2016-ról 2017-re 12,9%-kal emelkedett, a reálkereset 2017-ben 10,3%-kal nőtt. A megállapodáshoz kapcsolódó intézkedések a munkahelyteremtést és munkaerő megtartását is ösztönözték. A foglalkoztatottak száma a versenyszférában 2,9%-kal nőtt, míg a közszféra létszáma (a közfoglalkoztatás tudatos csökkentésének következtében) 3,5%-kal csökkent, a foglalkoztatási ráta pedig elérte a 68,2%-ot.

 

Itt az ÁSZ zárszámadási jelentése és makrogazdasági elemzése


A kormányzat adópolitikai intézkedései közül kiemelendő a szociális hozzájárulási adó 5 százalékpontos csökkentése és a 9%-os társasági adókulcs bevezetése, amely közvetetten hozzájárult a belső kereslet növekedéséhez, a foglalkoztatás növeléséhez, az export felfutásához. Az intézkedés a magas hozzáadott értéket előállítani képes, magas tőkeigényű beruházások megtelepedésére is ösztönzőleg hatott. Ezt támasztja alá, hogy 2017-ben rekordmennyiségű, mintegy 1000 milliárd forintnyi külföldi működőtőke érkezett hazánkba a Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai szerint.


2017-ben az adórendszer továbbra is a fogyasztási-forgalmi típusú adókat részesítette előnyben, a jövedelmeket terhelő adók súlya csökkent. A módosított előirányzathoz képest nagyobb összegben teljesült többek között a társasági adó (18 milliárd Ft-tal), a személyi jövedelemadó (mintegy 12 milliárd Ft-tal), azonban több adónemnél a bevételek nem érték el a módosított előirányzat összegét (pl. egyszerűsített vállalkozói adó, reklámadó, jövedéki adó). Jóllehet, az Áfa-bevételek előirányzatától a bevételek 0,5%-kal elmaradtak, azonban a 2016. évi bevételeket 235 milliárd Ft-tal meghaladták. Egyes alapvető élelmiszerek és az internet áfájának csökkentése hozzájárult a háztartások fogyasztásának növekedéséhez, ami a GDP ütemét meghaladva, 4,7%-kal nőtt. Ennek hátterében a reálbérek, és ezzel együtt a belső kereslet növekedése áll.


A 2017. évi zárszámadási jelentés és a költségvetési folyamatokról készült elemzés megtalálható az ÁSZ honlapján.


Makkai Mária
Felügyeleti vezető

Pulay Gyula
Felügyeleti vezető