Így növelhető tovább a foglalkoztatás – ÁSZ-elemzés

2019-01-09 10:00   |   Feltöltötte: Beck Éva

Az Állami Számvevőszék elemzést készített az alacsony gazdasági aktivitású társadalmi csoportok aktivitási rátájának növelési lehetőségeiről. Az ÁSZ elemzése rámutat, hogy az alacsony aktivitású csoportok gazdasági aktivitása 2006 és 2017 között összességében nőtt, ami egyfelől a 2013. óta tartó dinamikus gazdasági növekedéssel együtt járó emelkedő munkaerő-piaci keresletnek, másfelől a kormányzat munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportok aktivitás-növelése érdekében hozott intézkedéseinek köszönhető. Az ÁSZ elemzése arra is felhívja a figyelmet, hogy bizonyos csoportok aktivitása nem emelkedett érdemben, és az aktivitási ráta további intézkedésekkel növelhető lenne, tovább bővítve ezzel a foglalkoztatást.

A Kormány a 20-64 éves korosztály 75%-os foglalkoztatottsági rátájának elérését tűzte ki célul 2020-ig. Ehhez – a növekvő munkaerő-kereslet mellett – arra is szükség van, hogy a jelenleg alacsony aktivitású csoportokat sikeresen mozgósítsa az állam. Az Állami Számvevőszék elemzése azt vizsgálja, hogy az alacsony gazdasági aktivitású társadalmi- és korcsoportok aktivitási rátája 2006-2017. között milyen tényezők következtében és miként alakult. Az ÁSZ elemzése feltárja, hogy milyen irányú intézkedések eredményezhetnék az aktivitás további emelkedését.

 

A fiatal korosztály aktivitásának növekedéséhez hozzájárult az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony bevezetése. 2012-től a tankötelezettségi korhatár leszállítása megteremtette az oktatásban rosszul teljesítők kilépésének lehetőségét a munkaerő-piacra. Az iskolából lemorzsolódók azonban tipikusan az ún. nem tanuló, nem dolgozó fiatalok táborát növelték. Az ÁSZ elemzése arra is rámutat, hogy a veszélyeztetett fiatalok foglalkoztatáshoz leginkább a korai iskolaelhagyás megelőzése és a foglalkoztathatóságukat javító képzés tud hozzájárulni. A gazdasági igények és a képzési struktúra összehangolása, a duális képzés kiterjesztése növelheti a fiatalok elhelyezkedését.

Így növelhető tovább a foglalkoztatás – ÁSZ-elemzésAz idősebb korosztály aktivitását növelte, hogy a nyugdíjkorhatár fokozatosan 65 évre emelkedik 2020-ig, valamint az, hogy 2012. óta az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően nyugellátás már nem volt folyósítható. Az 55 év felettiek foglalkoztatását a 2013-ban életbe léptetett Munkahelyvédelmi Akcióterv segíti elő. Az ÁSZ elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy a foglalkoztatás növelése céljából az öregségi nyugdíjasként történő munkavégzés korlátait minden jogviszonyban célszerű lebontani. Kedvezően hathat a nyugdíjasok foglalkoztatására, hogy 2019-től több kedvezmény is ösztönzi ezt.

 

A kisgyermekes nők foglalkoztatási mutatóira kedvezően hatott a gyermekgondozási ellátás ideje alatti munkavállalási korlátozások enyhítése. A kisgyermek melletti munkavégzést támogatta a bölcsőde-építési program, azonban a területi és létszámbeli eltérések miatt még nem biztosított minden kisgyermek számára férőhely. A kisgyermekesek magasabb arányú aktivitását a részmunkaidős munkavállalási lehetőségek nagyobb száma segíthetné elő – mutat rá az ÁSZ elemzése.

Így növelhető tovább a foglalkoztatás – ÁSZ-elemzés

A kormányzat kisfalvakat támogató programjai ellenére az érintett településeken az elvándorlás erősödött, a foglalkoztatási mutatók jóval az országos átlag alatt vannak. Az ÁSZ elemzése szerint a helyzeten a fejlesztési források célirányos, a foglalkoztatást hatékonyan elősegítő felhasználása javíthat. Az elszigetelt kisfalvakban a foglalkoztatás-bővüléshez hozzájárulhat a távmunka-lehetőségek számának növekedése, ehhez azonban az álláskeresőknek megfelelő informatikai képzettséggel, illetve kapcsolódó infrastruktúrával kellene rendelkezniük. A megfelelő adottságokkal rendelkező kisfalvak számára a turisztikai fejlesztések is kitörési lehetőséget jelenthetnek.

 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátási rendszerének 2012. évi jelentős átalakítása következtében nőtt a rehabilitálhatóak száma, valamint a foglalkoztatottak száma a korábban rokkanttá nyilvánítottak körében. Az intézkedések ellenére hazánkban a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása jóval alacsonyabb, mint az EU átlag. A munkavégzésüket megkönnyítő szolgáltatások hozzájárulhatnak aktivitási rátájuk növeléséhez – világít rá az ÁSZ elemzése.

 

Az Állami Számvevőszék elemzése arra a következtetésre jutott, hogy az elmúlt években a közfoglalkoztatás, a Munkavédelmi Akcióterv következtében a képzetlen népesség foglalkoztatása is bővült. Tartós javulást azonban képzettségük növelésével, illetve a piacképes szakma megszerzésével lehet elérni. Erre jó lehetőséget ad a közfoglalkoztatottak, képzetlenek szervezett képzésekben való részvétele – áll az ÁSZ szerdán publikált elemzésében.

 

Az Állami Számvevőszék legfrissebb elemzéséről elolvashat egy bővebb cikket a Pénzügyi Szemle Online oldalon, az elemzést teljes terjedelemben pedig itt érheti el.

 

 

Dr. Pulay Gyula

Felügyeleti vezető

 

Beck Éva

Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztály