Elkészült az EUROSAI projektcsoport második kérdőív értékelése

2018-12-21 13:45   |   Feltöltötte: Hoppál Krisztina Rita

Az Állami Számvevőszék által vezetett „Közpénzügyi ellenőrzések társadalmi hasznosulása és átláthatósága" nemzetközi projektcsoport fő célja a számvevőszéki munka társadalmi hasznosulásának bővítése, valamint mérési lehetőségeinek megalapozása. A projekt eredményeként a legfőbb ellenőrző intézmények tevékenységük bemutatására, a társadalom informálására modern és hatékony eszközrendszert alakíthatnak ki, mellyel az intézmények hatásosan képesek felhívni a média, az állampolgárok és a további érdekelt felek figyelmét. A nemzetközi projektcsoport munkája továbbra is intenzíven zajlik. A projektben résztvevő nyolc európai számvevőszék kitöltötte a második kérdőívet is, mely a számvevőszékek és a törvényhozás kapcsolatát vizsgálta. Az ÁSZ összesítette és kiértékelte a felmérési adatokat, melyek rávilágítanak a válaszadó számvevőszékek és az adott országbeli törvényhozás közötti kommunikáció típusára és hasznosulás mértékére.

Nemzetközi projekt a hasznosulásért

 

2017 májusában az Európai Számvevőszékek Szervezete (EUROSAI) X. Kongresszusa hagyta jóvá a 2017-2023-as új EUROSAI Stratégiai Tervét, melynek egyik fő eleme az új kihívásokra és lehetőségekre való reagáló képesség növelése, az intézmények kapacitásfejlesztésének támogatása. Az ÁSZ – elkötelezettségét kifejezve – ezen cél kiteljesedése érdekében hozta létre a társadalmi hasznosulási projektcsoportot, mely a nemzetközi ellenőrzési standardok alapján (ISSAI 12, ISSAI 20) különféle eszközökkel keresi a választ arra, hogy a feltérképezett hasznosulási szinteken milyen objektív eszközökkel követhető nyomon a közpénzügyi ellenőrzések társadalmi hasznosulása.


A projekthez hét EUROSAI tagország csatlakozott (Albánia, Finnország, Horvátország, Írország, Románia, Svájc és megfigyelőként Lettország). A számvevőszékek célja hogy tevékenységük társadalmi hasznosulása a lehető legjobban érvényesüljön, az ahhoz kapcsolódó jó gyakorlataikat megosszák egymással, valamint fejlesszék lehetőségeiket és gyakorlataikat a témában. Ebben irányadónak tekintik „az átláthatóság és elszámoltathatóság alapelveit" (ISSAI 20) megfogalmazó, illetve „a számvevőszékek tevékenységének értéke és haszna - minőségi javulás az állampolgárok életében" (ISSAI 12) című, a legfőbb ellenőrző intézmények nemzetközi szakmai szervezete (INTOSAI) által megalkotott dokumentumokat. A közös munka célja különféle módszertani és kreatív támpontok azonosítása annak érdekében, hogy a számvevőszéki munka eredményei a lehető legszélesebb körben tárulhassanak a társadalom elé, ezzel is hozzájárulva a közpénzfelhasználás átláthatóságához.


A második kérdőív eredményei


„Közpénzügyi ellenőrzések társadalmi hasznosulása és átláthatósága" EUROSAI munkacsoport fő célja a számvevőszéki munka társadalmi hasznosulásának bővítése, valamint mérési lehetőségeinek megalapozása, így a munkacsoportban köröztetett kérdőívek is ezt a területet célozzák. A projektben résztvevő nyolc számvevőszék által megválaszolt második kérdőív arra kereste a választ, hogyan kommunikálnak a különböző számvevőszékek törvényhozó testületeikkel, illetve, hogy milyen mértékben hasznosulnak a számvevőszéki javaslatok, vélemények ezen a hasznosulási területen.


Kvalitatív és/vagy kvantitatív indikátorok a parlamenti hasznosulás mérésére


Általános érvényű megállapítás, hogy a számvevőszékek kifejezetten nagy figyelmet fordítanak arra, hogy tevékenységeiket céljaiknak megfelelően határozzák meg. Azonban a teljesülés számos esetben nem kerül megfelelően visszamérésre.

 


Abban az esetben, ha a számvevőszékek kézzelfogható és mérhető kvalitatív vagy kvantitatív mutatókat határoznak meg hasznosulási célkitűzésük során, sokkal könnyebbé válik ezen célkitűzések hatásosságának megítélése.


A projektcsoport legfőbb ellenőrző intézményei arról számoltak be, hogy a legtöbb esetben meghatároznak célokhoz rendelt mutatókat. A számvevőszékek mindössze 12,5%-a válaszolt úgy, hogy nincs sem kvalitatív sem kvantitatív célhoz rendelt mutatójuk.


Kommunikáció a parlamentek és számvevőszékek között


A kérdőívre adott válaszokból kiderül, hogy több különböző kommunikációs csatorna is létezik számvevőszékek és a legfőbb törvényhozó szervek között. A számvevőszékek számos módszert alkalmaznak arra, hogy optimalizálják hasznosulásukat a törvényhozásban, úgymint a parlament elektronikus tájékoztatása vagy a passzív információszerzés a törvényhozó testülettől.


Sok számvevőszék külön szervezeti egységet hoz létre azzal a céllal, hogy teljesítsék a parlamenti összekötő feladatokat, vagy azért, hogy fenntartsák az elektronikus kétoldalú kommunikációt a törvényhozással. 


A számvevőszékek rendszeresen képviseltetik magukat a parlamenti plenáris és bizottsági üléseken, hogy biztosítsák a megfelelő információáramlást és cserét. A válaszadó számvevőszékek többsége annyi kutatást végez amennyi csak lehetséges: azért, hogy jobban megértsék a képviselők és a parlament elvárásait, interaktív módon gyűjtenek információt kérdőívekkel és különböző felmérések formájában. A válaszadók kisebb hányada találkozók keretein belül tárgyal a parlamenti képviselőkkel, vagy egyeztetési jogkörrel rendelkezik (pl.: véleményalkotás a törvényhozásról).


Parlamenti bizottságok


Vannak olyan egyedi esetek is, mikor a parlamentnek van egy olyan különbizottsága, melyben magas rangú számvevőszéki tisztségviselők vesznek részt, hogy megosszák a számvevőszéki jelentések eredményeit és beszámoljanak az ellenőrzötteknek jelzett számvevőszéki javaslatok implementációjáról.

 


A legtöbb projekttag arról számolt be, hogy országukban külön parlamenti bizottságot hoztak létre a számvevőszéki jelentéseik megvitatására. Ez a gyakorlat több módon is hasznos a legfőbb ellenőrző intézmények számára.
A jelentések tárgyalása bizottsági körben lehetőséget ad a számvevőszéki megállapítások alaposabb megvitatására a törvényhozás kijelölt tagjai előtt. A parlamenti képviselők első kézből nyerhetnek betekintést, szakmai szemszögből, a lehetséges szabálytalanságokról és "rossz gyakorlatokról", melyeket a közszféra szereplői vétenek. Ezáltal könnyebben reagálhatnak az esetlegesen felmerülő hiányosságokra és megfelelő törvénymódosításokat kezdeményezhetnek, hogy elkerüljék a további visszaéléseket.

 

Hoppál Krisztina Rita
nemzetközi munkatárs
Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztály