Elemzés: költségvetési támogatásban részesülő zenekarok működése

2018-08-07 14:00:00   |   Feltöltötte: Hochbaum Dániel

Az Állami Számvevőszék elemzésben összegezte tizenegy állami, önkormányzati, illetve alapítványi fenntartású zenekar ellenőrzési tapasztalatait. Az elemzés következtetése szerint a 2012 és 2015 között közpénz-támogatásban részesült szervezetek esetében a tulajdonosi joggyakorlás összességében szabályszerű volt. Ugyanakkor a leltárral, az integritási szemlélet érvényesülésével és a közérdekű adatok közzétételének elmulasztásával kapcsolatos hiányosságok jelentős kockázatot jelentettek a vagyon megőrzése és az átláthatóság biztosítása szempontjából.

Az Állami Számvevőszék küldetése, hogy ellenőrzési tapasztalatai alapján, törvényben meghatározott tanácsadó tevékenysége keretében támogassa az ellenőrzötteket. Az ÁSZ tanácsadó tevékenysége keretében készíti elemzéseit, amelyekben nem ellenőrzési megállapításokat tesz, hanem összefüggésekre, hatásokra világít rá. Célja, hogy felhívja a figyelmet az adott területen jelentkező kockázatokra, valamint bemutassa a jó gyakorlatokat.


A jelen elemzés alapjául szolgáló számvevőszéki ellenőrzések a non-profit gazdasági társasági, illetve alapítványi formában működő zenekari szervezetek tevékenységét – differenciáltan – 2011 és 2015 közötti időszakra vonatkozóan vizsgálták. Az ellenőrzések nem jutottak olyan általánosítható megállapításra, ami a zenekari szervezetek eltérő tulajdonosi hátterével vagy eltérő működési formájával állt volna kapcsolatban.

 

Elemzés: költségvetési támogatásban részesülő zenekarok működése


Az elemzés megállapította, hogy a tulajdonosi joggyakorlók a jogszabályokban előírt szabályozási kereteket kialakították, azonban a kötelező tulajdonosi ellenőrzés már nem volt jellemző. A zenekari szervezetek gazdálkodásának szabályozottsága jellemzően nem volt megfelelő. Az ellenőrzött állami és önkormányzati tulajdonú zenekari társaságok a tevékenységük nyomon követési rendszerét nem építették ki és nem működtették, így a monitoring és kontroll, illetve ellenőrzési tevékenység nem érvényesülhetett. Ennek következtében a társaságoknál a szabálytalanságok feltárása elmaradt.


A zenekari szervezeteknél a tevékenységgel kapcsolatos szabályozási és nyilvántartási hiányosságok hozzájárultak a bevételek és ráfordítások szabálytalan elszámolásaihoz. A vagyongazdálkodást érintő szabálytalanságok kockázatot jelentettek, mivel az eszközök nyilvántartásának, az értékcsökkenés elszámolásának, valamint a leltárazás szabálytalanságai akadályozták az elszámoltathatóságot.


A zenekarok az előírt beszámolási kötelezettségüknek eleget tettek, de ezek leltárral való alátámasztásának hiánya miatt az éves beszámolók valódisága kérdéses volt. Ez azt is jelentette, hogy a nagy értékű, saját vagy bérelt, illetve használatba kapott hangszereket érintően a vagyon védelme nem volt teljes körűen megoldott.


A számvevőszéki ellenőrzések során észlelt általános hiányosság itt is tapasztalható volt: a feltárt szabálytalanságokat a megbízott könyvvizsgálók nem kifogásolták; az éves beszámolókat hitelesítő záradékkal látták el. Az ellenőrzött zenekari szervezetek a közérdekű adataikat a jogszabályban előírtak ellenére nem tették közzé, vagy hiányosan teljesítették, így a tevékenységgel, működéssel, gazdálkodással kapcsolatos információk nem voltak elérhetőek, az átláthatóság nem volt biztosított. Az elemzés kedvezőnek értékelte, hogy az ÁSZ által feltárt szabálytalanságok nem veszélyeztették a feladat ellátását, a zenekarok Alaptörvényben is védett művészeti tevékenységének folytatását.


Az ellenőrzöttek feladatellátásával kapcsolatos adatokból az elemzés zenekaronként összehasonlítást készített a jogszabályban és a közszolgáltatási szerződésekben előírt teljesítésekre (hangversenyek) vonatkozóan. Igen jelentős eltérés mutatkozott az egy hangversenyre jutó fizető nézők száma, illetve az egy hangversenyre jutó támogatások összege tekintetében. A kettő között azonban nem volt határozott korreláció: a nagyobb támogatás összege nem generálta az előadások, illetve a fizető-nézők számának arányos növekedését.


Az ÁSZ jelentéseiben szereplő javaslatok – ellenőrzésenként átlagosan nyolc – a jövőre vonatkozóan szabályozottabb gazdálkodási környezetre, ezáltal az elszámoltathatóság és átláthatóság biztosítására vonatkoztak.

 

Az elemzés itt olvasható

 

Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztály