Elemzés a belső ellenőrzés állapotáról

2018-10-25 08:00:00   |   Feltöltötte: Állami Számvevőszék

Az Állami Számvevőszék elemzés keretében értékelte az önkormányzatoknál és az intézményeknél lefolytatott számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai alapján a belső ellenőrzés kialakításával és működtetésével kapcsolatos tevékenységeket. Az elemzés rámutatott, hogy a törvényi előírás alapján kötelezően működtetett belső ellenőrzés nem tudja betölteni a funkcióját, mivel első védelmi vonalként nem biztosítja a feladatellátás, a működés szabályszerűségét. A terület fejlesztése érdekében az ÁSZ felvetést fogalmazott meg az Országgyűlésnek, mely ezt követően határozatban megbízta a Számvevőszéket, hogy erősítse ráhatását a költségvetési szervek belső ellenőrzési tevékenységének feladatellátására.

Magyarország Alaptörvénye elvárja a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvének érvényesítését, továbbá a nemzeti vagyonnal való rendeltetésszerű és felelős gazdálkodást. Az Állami Számvevőszék stratégiai céljával összhangban és törvényi felhatalmazás alapján végzi a közpénzekkel, az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás, valamint a helyi önkormányzatok számviteli rendje betartásának és belső kontrollrendszere működésének ellenőrzését, továbbá támogatja az integritás alapú, átlátható és elszámoltatható közpénzfel-használás megteremtését.

 

Elemzés a belső ellenőrzés állapotáról


Az elemzés rámutat arra, hogy a belső ellenőrzési tevékenységnek kiemelt szerepe van, amely módszeres és szabályozott eljárással értékeli és javítja a kockázatkezelési, a kontroll és az irányítási folyamatok hatékonyságát, ezáltal segíti a szervezeti célok megvalósítását, a közpénzekkel, illetve a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodást.


A 2016. évben nyilvánosságra hozott 61 jelentés megállapításai alapján az ÁSZ ellenőrzések eredményei a belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés minősége, megfelelősége vonatkozásában az önkormányzatoknál és az intézményeknél azt mutatták, hogy ahol a belső ellenőrzési tevékenység nem működött megfelelően, ott a belső kontrollok működésében, illetve a gazdálkodásban is szabálytalanságok, hiányosságok fordultak elő. Így megállapítható, hogy a belső ellenőrzés hatással van a szervezet szabályszerű működésére, a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű és felelős gazdálkodásra.


Elemzésében az ÁSZ megállapította, hogy a nem megfelelően kialakított és működtetett belső ellenőrzés – függetlenül a végrehajtott belső ellenőrzések számától – nem járult hozzá a szabályszerűen működő belső kontrollrendszerhez, valamint a szabályszerű pénz- és vagyongazdálkodáshoz. Így alapvetően a közpénz célszerű felhasználása vált kockázatossá a jelenlegi működési keretek között. Mindez alátámasztja, hogy a belső ellenőrzésnek elengedhetetlen feltétele a kockázatalapú működés, melynek révén az adott szervezet képes beazonosítani a működésére, gazdálkodására leginkább hatással bíró, ellenőrzést igénylő kockázatos területeket. A közszférában a költségvetési szervek vezetőinek a belső ellenőrzési tevékenységet úgy kell kialakítaniuk, hogy az adott szervnél a szabályszerű feladatellátást, működést biztosító irányítási és kontrollrendszer működjön.

 

 

Elemzés a belső ellenőrzés állapotáról

 


Az elemzés alapján fontos hangsúlyozni, hogy a költségvetési szervek vezetői kötelesek a szabályok betartását biztosító integritási és vezetői irányítási rendszereik részeként, a vezetést támogató belső ellenőrzést kialakítani, működtetni, illetve továbbfejleszteni, mivel ennek hiányában nem érvényesülhet az első számú védelmi vonal közpénzvédelmi és vezetést támogató funkciója.


Az ÁSZ-ellenőrzések során a belső ellenőrzés területén megállapított számos szabálytalanság miatt jelentkező közpénzügyi kockázat kezelése érdekében az ÁSZ a 2017. évi tevékenységéről szóló Beszámolójában felvetést fogalmazott meg. A felvetésre adott válaszul az Országgyűlés az ÁSZ Beszámolójának elfogadásakor határozatban megbízta a Számvevőszéket, hogy erősítse ráhatását a védelmi vonal működésére. A hiányosságok felszámolása érdekében az ÁSZ célja, hogy megállapításainak nagyobb ráhatása legyen a belső ellenőrzésre annak hatékonysága és eredményessége növelése érdekében. A jelentkező közpénzügyi kockázat kezelése érdekében a jövőre nézve felvetődik a kérdés: javítaná-e a belső ellenőrzési tevékenység hatékonyságát olyan a belső ellenőrzési tevékenység fejlesztését szolgáló intézkedések megtétele, melyek által az ÁSZ hatással lehet a költségvetési szervek belső ellenőrzési tevékenysége feladatellátására. Ennek megvalósulásához az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai által támogatást tud nyújtani a kockázati szempontok, az ellenőrzési témakörök, a helyszínek, és a módszerek kijelöléséhez. Biztosítva ezáltal a közpénzek védelmét, szabályos, hatékony és eredményes felhasználásának előmozdítását.

 

Dr. Benedek Mária

felügyeleti vezető

 

Lengyel Viktor

Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztály