Domokos Lászlóval készített interjút a Bonum Publicum

2018-08-03 11:52:00   |   Feltöltötte: Rácz Péter

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem lapja, a Bonum Publicum interjút készített Domokos Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével. A beszélgetésben többek között szó esett a Számvevőszék felsőoktatásban vállalt szerepéről, az ÁSZ és az NKE közötti megállapodásról, a közszolgálatban megjelenő integritás értékeiről és a Számvevőszék képzési programjairól is.

Miért fontos az ÁSZ számára, hogy a felsőoktatással is partneri viszonyt ápoljon?

 

Domokos László: Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, a demokratikus intézményrendszer független alapintézménye. Küldetése, hogy szilárd szakmai alapokon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, és hozzájáruljon a jól irányított állam működéséhez. Stratégiai célnak tekintjük munkánk széles körű hasznosulását, ami történhet úgy, hogy az ellenőrzöttek a számvevőszéki megállapítások alapján olyan intézkedéseket hoznak, amelyek eredményeként a gazdálkodásuk és működésük pozitív irányba változik. Kiemelt hasznosulási szint, ha egy jelentés tapasztalatai beépülnek a jogszabályokba az Országgyűlés törvényalkotó tevékenységén keresztül. A legszélesebb területe azonban a társadalmi szint; a jelentéseink, elemzéseink segítségével az állampolgárok tájékoztatást kapnak az általuk befizetett adóforintok felhasználásáról. Ennek érdekében az ÁSZ proaktív kommunikációs tevékenységet folytat, és folyamatosan biztosítja munkája és működése átláthatóságát. Elsődleges ellenőrzési tevékenységünk mellett egyre inkább előtérbe kerül az ÁSZ tanácsadó, véleményalkotó és támogató funkciója is. Ezek célja, hogy az ÁSZ elemzéseivel, tanulmányaival, véleményalkotásával és széles körű tudásmegosztó tevékenységével átláthatóbbá és eredményesebbé tegye a közpénzek felhasználását, és hozzájáruljon a közpénzügyi területek, közszolgáltatásokat nyújtó intézmények hatékonyabb működéséhez. Az együttműködéseink egyik fontos területe a felsőoktatási intézményekkel való tudásmegosztás. Az elmúlt években számos egyetemmel kötöttünk megállapodást, amelyek fókuszában minden esetben a tudásunk, tapasztalataink megosztása, valamint a közpénzügyi területekhez kapcsolódó kutatások előmozdítása állt. Az NKE-vel gyakorlatilag az intézmény létrehozása, 2012 óta szoros szakmai kapcsolatot ápolunk.

 

 

Ezt az együttműködési megállapodást újította meg az NKE és az ÁSZ. Eddig mit hozott az ÁSZ számára az együttműködés, és miben jelent majd újdonságot a megújított megállapodás?

 

D. L. Az ÁSZ a stratégiájában is meghatározott módon vállal aktív szerepet a hazai és nemzetközi ellenőrzésszakmai közéletben, figyelemmel kíséri és részt vesz a szakmai műhelyek munkájában. Az ÁSZ évek óta jelentős erőfeszítéseket tesz a pénzügyi, közpénzügyi, közteherviselési szemléletformálás terén. Küldetésünk és feladataink kiterjedtebbek a közpénzfelhasználás puszta értékelésénél; a magyar állam egyik legfontosabb alkotmányos intézményeként felelősséget viselünk a gazdaság fenntarthatóságáért, átláthatóságáért és stabilitásáért. Az ÁSZ és az egyetem 2012-ben kötött stratégiai célú együttműködési megállapodást, amelyben mindkét fél kinyilvánította együttműködési szándékát az integritásalapú kultúra fejlesztése, valamint az oktatás, a képzés, a tudományos kutatás, a szakértői tevékenység, továbbá a közpénzekkel, a közvagyonnal való gazdálkodás színvonalának és a közigazgatás versenyképességének javítása területén. A hat éve élő együttműködésünk célkeresztjében a közpénzügyek megújítása áll. Az etikus közpénzügyi vezetés normáinak széles körű terjesztése érdekében – az ÁSZ által is aktívan támogatott képzésfejlesztés eredményeként – indulhat el az idei évtől a vezetés és gazdálkodás a közszolgálatban egyéves szakirányú továbbképzési szak. Ez immáron kötelező a közszolgálati tisztviselők és közigazgatási vezetők részére, de együttműködésünk kiterjesztésével meg kívánjuk nyitni a lehetőséget a közszféra minden területe felé, illetve más szakterületek irányába is. Az együttműködés megújításakor a közpénzgazdálkodás következő generációi iránt érzett felelősségünket kívántuk tettekre váltani a közös kutatások, tananyagfejlesztések, képzési lehetőségek megteremtésével. Bízom abban, hogy az NKE törvényileg kijelölt közszolgálati vezetőképzésében és további vállalásaiban az ÁSZ – mind a közpénzek ellenőrzésében szerzett tapasztalataival, mind a közszférában szerzett integritáskutatási eredményeivel – gyarapítani tudja közös eredményeinket a jó állam, a jól irányított állam felépítésében. Nagy örömömre szolgál, hogy együttműködésünket magasabb szintre emelhettük az intézmény szakértőivel, tudományos közösségével. Ehhez jelentősen hozzájárult évek óta tartó kiváló szakmai együttműködésünk Patyi András rektor úrral, valamint Kis Norbert dékán úr és kollégái kitartó munkája is meghatározó volt a megállapodásunk megújításában. Meggyőződésem, hogy az együttműködésben közösen kitűzött célokat valódi tartalommal fogjuk megtölteni már a szeptemberben induló új tanévtől.

 

 

Hogyan jelennek meg a közszolgálatban az integritás értékei, és milyen irányban érdemes fejleszteni ezt?

 

D. L. Az integritás a közszolgálat alapértékeinek origója. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke egy konferencián nagyon találóan úgy fogalmazta meg: az integritás azt jelenti, hogy akkor is helyesen cselekszem, ha senki sem lát. A közszféra szervezeti integritása legmélyebb tartalmának a közjó szolgálatát nevezhetjük meg, és az integritás súlyos sérelmének tekinthetjük, ha a közszféra szereplői a köz érdekével ellentétesen cselekednek, ideértve mindenekelőtt a csalást és a korrupciót. A korrupció elleni küzdelem integritás-központú megközelítésének a legnagyobb előnye az, hogy a harc új színterét nyitja meg a megelőzés terén. Hagyományosan az egyes országok bűnüldöző szervei vették fel a harcot a korrupt személyekkel, a legtöbb országban viszonylag csekély eredménnyel. Az integritás-központú megközelítés esetében azonban a közszféra valamennyi intézményének a feladatává válik, hogy kiépítse integritáskontrolljait, azaz saját védelmi rendszerét a korrupcióval szemben. Nyilvánvaló, hogy ez elsősorban a vezetők felelőssége, akiknek maguknak is példát kell mutatniuk az etikus viselkedés terén. Ez az a pont, ahol az integritás és az etikus vezetés összekapcsolódik: nincs szervezeti integritás etikus vezetők nélkül, és az etikus vezetés a szervezeti integritás megteremtésének az egyik legfontosabb eszköze. Az NKE-vel megújított együttműködésünk legfőbb célja a közpénzekkel, közvagyonnal való gazdálkodás színvonalának fejlesztése, valamint az integritás értékeinek erősítése a közszolgálatban.

 

A teljes interjú ide kattintva olvashatja el.

 

Rácz Péter
Kommunikációs és Kapcsolattatási Osztály