Átláthatóságból példát kell mutatni a közszféra intézményeinek

2017-11-02 10:02:00   |   Feltöltötte: Kispéter Adél

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke „Átláthatóság és kommunikáció a közszférában” címmel tartott előadást Kolozsvárott, a II. Erdélyi Nemzetközi Konferencián, ahol az erdélyi szakemberek mellett magyar minisztériumok, egyetemek képviselői is részt vettek.

Domokos László előadásában kiemelte, hogy a magyar közigazgatás szempontjából az elmúlt évek kiemelkedő eseménye volt az Alaptörvény elfogadása, amely alapelvként fogalmazza meg a közpénzek felhasználásának az átláthatóságát. Az átláthatóság az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tevékenységében kétféleképpen is megjelenik. Egyrészt az ÁSZ is közpénzekből működik, azaz az ÁSZ tevékenységére, gazdálkodására nézve is érvényes az átláthatóság követelménye. Sőt az ÁSZ-nak, mint Magyarország legfőbb ellenőrző intézményének példát is kell mutatnia e téren. Másrészt az ÁSZ ellenőrzései során is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az ellenőrzött szervezetek eleget tettek-e az átláthatóság követelményeinek teljesítésének.

 

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke „Átláthatóság és kommunikáció a közszférában” címmel tartott előadást


Az ÁSZ elnöke bemutatta az ÁSZ által kidolgozott és alkalmazott kommunikációs modellt, amely az ÁSZ jelentéseinek és elemzéseinek a hasznosulását állítja a középpontba. Domokos László kiemelte, hogy a transzparencia nem képzelhető el közérthetőség és célcsoportokra szabott kommunikáció nélkül. Hangsúlyozta, hogy a hatékony kommunikációhoz elengedhetetlen a részletes tervezés.

 

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke „Átláthatóság és kommunikáció a közszférában” címmel tartott előadást


Az ÁSZ elnöke amellett érvelt, hogy más közintézményeknek is hasznosulásközpontú modellre lenne szükségük. E modellben a kommunikáció a közintézmény minden tevékenységének szerves részét képezi: az intézmény a céljait a társadalmi környezetével való párbeszédben határozza meg, tevékenységéről, annak kimeneteléről rendszeresen, elsődleges hírforrásként tájékoztatja a közvéleményt saját csatornái, elsősorban az internet adta lehetőségek kiaknázásával. Ennek révén képesek folyamatos hatást gyakorolni a környezetükre.

A modell másik fontos sajátossága a kommunikáció, mivel az lényeges szerepet tölt be abban, hogy a kimenetből eredmény legyen, vagyis a termék valóban eljusson minden szükséges érintetthez. Végül, ennek a modellnek is sajátja az eredmények sokoldalú, és több csatornán történő kommunikációja. A modell gyakorlati megvalósításának legnagyobb előnye a elérhető hatás megsokszorozása, azaz a szervezet tevékenységi hasznosságának növelése, más szavakkal a nagyobb mértékű hozzájárulás a közjó szolgálatához.

 

Dr. Pulay Gyula

felügyeleti vezető