A család szerepe a pénzügyi tudatosság kialakításában

2018-05-15 10:00:00   |   Feltöltötte: Kiss Beatrix

Az ENSZ 1994-ben nyilvánította május 15-ét a család nemzetközi napjává, mely kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott. A nap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a családra, a társadalom legfontosabb „intézményére”, hiszen a családban öröklődő értékek és a tudás meghatározzák felnőtt életünket, ami közvetlenül hat nemzetünk sorsának alakulására is.

Az Állami Számvevőszék a társadalmi felelősségvállalás jegyében nemcsak a közpénzügyi folyamatokra figyel, hanem a társadalom legkisebb egységére – és egyben alapjait jelentő – családokra, egyénekre is. Az ÁSZ az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett a magyar lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztéséért, amely érdekében létrehozta Pénzügyi Kultúra Projektjét is. Célja, a magyar családok pénzügyi kultúrájának fejlesztése, a pénzügyi tudatosság erősítése és a pénzügyi-közpénzügyi ismeretek bővítését támogató programok megvalósítása. A projekt keretében megjelenő hírek, videók egyszerűen és érthető módon mutatják be a pénzügyek világát és többek között használható információt adnak pl. a családi költségvetés tervezésére, vagy felhívják a figyelmet a megtakarítások fontosságára, vagy a hitelfelvétel veszélyeire.


Számos nemzetközi és hazai kutatás hívta fel a figyelmet arra, hogy a magyar lakosság jelentős részét a pénzügyi ismeretek, a tervezés és az előrelátás hiánya jellemzi. Éppen ezért a pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében az oktatási rendszer mellett szükség van az önképzésre, de nagyon fontosak azok a családi minták, amelyeket gyerekként átéltünk, hiszen az otthonról hozott értékek egy életre meghatároznak minket.

 


Gyerekként vagyunk a legfogékonyabbak arra, amit magunk körül látunk és ezek az élet minden területét lefedik, legyen szó férfi-női szerepekről, konfliktusokról, párkapcsolatokról vagy pénzkezelésről.


Fontos, hogy mit mondunk a gyereknek, de még fontosabb hogy mit csinálunk, beszélnek-e a szülők a bevételekről, kiadásokról, megtakarításokról, hitelről, bevonják-e a gyermeket a pénzügyi döntésekbe, van-e zsebpénze. Természetesen, ha a szülő nem beszél a pénzről, az is minta, de valószínűleg nem jó példa lesz.


Ezért nem mindegy, hogy mikor kezdi el a szülő a pénzügyi tudatosságra nevelést. Nem is gondolnánk, de már azzal is fejlesztünk, ha a gyermekünket magunkkal visszük a banki ügyintézéseink során, ha engedjük, hogy fizessen a boltban vagy segítsen a postai csekkbefizetésnél. Nyugodtan mutassuk meg, hogyan kell készpénzt felvenni a bankautomatából vagy azt a kockás füzetet, amelyben vezetjük havi bevételeinket és kiadásainkat.


Időben tanítsuk meg a jövő generációját arra, hogy a pénz munkával szerezhető, hogyan kell azt okosan beosztani és elkölteni, illetve tartalékot képezni. Ezek egyszerűnek tűnő dolgok, de egy életre meghatározzák a pénzhez fűződő viszonyunkat és felnőttként fontos kulcsa lehet a pénzügyi kérdésekben való eligazodásnak.

 

Kiss Beatrix

Pénzügyi Tudatosság Projekt