ÁSZ hírportál

A kutatók még manapság is vitáznak arról, hogy a globális felmelegedést milyen mértékben idézik elő természeti hatások és milyen mértékben okozta az emberi tevékenység. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó nemzetközi szakértői testülete 2007-ben megállapította, hogy a globális felmelegedés ténye nem vonható kétségbe, és azt az ember okozza.

Tudomásul kell venni, hogy mindennapi döntéseinkkel, fogyasztási szokásainkkal hatással vagyunk olyan környezeti folyamatokra, mint az éghajlatváltozás, a vízszennyezés és a légszennyezés. Felelősek vagyunk a klímaváltozásért, amelynek számos negatív következménye lehet kezdve a tápanyagforrás csökkenésből adódó éhínségre, a vízhiányra, a szennyezettségre és az ebből fakadó betegségekre. A Föld népessége pedig tovább nő, becslések szerint 2050-re több mint tízmilliárdan leszünk, így még nagyobb nyomásnak lesznek kitéve a természeti erőforrások.

A globális felmelegedésnek köszönhetően a jövőben egyre többször számíthatunk szélsőséges időjárásra, ami jelentős környezeti és gazdasági károkat okoznak. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia szerint Magyarországon több év átlagában a károk, a szükséges védekezés és a helyreállítás költségeinek éves összege eléri a 150-180 milliárd forintot, ami három nagyváros, Debrecen, Pécs és Miskolc éves költségvetésének megfelelő összeg. Ezért gondoskodni kell a megelőzésről, és erősíteni kell a katasztrófák elleni védelmet.

Mit tehetünk ellene? Sajnos megállítani már nem tudjuk a folyamatot, azonban még mindig van időnk lassítani. Ehhez azonban tudatos energiafelhasználásra és életvitelre van szükség, illetve a környezetünk fokozott védelmére. Törekedjünk arra, hogy ökobarát termékeket vegyünk, ha lehet, ne használjunk csomagolópapírt, nejlon zacskót, igyekezzünk csökkenteni a hulladék mennyiségét, illetve gyűjtsünk szelektíven vagy komposztáljunk. Kisebb távolságokon autók helyett használjuk a tömegközlekedést, gyalogoljunk vagy üljünk kerékpárra. Ültessünk fát és ne égessünk szemetet.

A fenntartható fejlődés egyik fontos célja a klímaváltozás elleni fellépés, amelyhez az Állami Számvevőszék is csatlakozott. 2016-ban ezért elvégezte Magyarország szén-dioxid kvótákkal való gazdálkodásának ellenőrzését, amelyből kiderült, hogy csökkent a klímaváltozást befolyásoló üvegházhatású gázok kibocsátásának összmennyisége, biztosítva ezzel a nemzetgazdasági, társadalmi és környezetvédelmi érdekek együttes érvényesülését.

Budapest utcáit járva kíváncsiak voltunk az emberek véleményére, hogy ők mit tesznek a környezetük megóvásáért.

Kiss Beatrix

Pénzügyi Tudatosság Projekt