Integritás 2017: folytatásra kérték a Számvevőszéket

2017-12-18 11:54:00   |   Feltöltötte: Gergely Szabolcs

Az Állami Számvevőszék 2017. december 11-én hozta nyilvánosságra legújabb elemzését a közszféra integritási helyzetéről. Az idei Integritás felmérés eredményei azt mutatják, hogy az integritás szemlélet széles körben elterjedt az elmúlt években, ugyanakkor a kockázatok és kontrollok szintje közintézményenként, szektoronként változó képet mutat. Különösen a köz és magánszféra érintkezési felületén tevékenykedő állami és nem állami szervezetek korrupciós veszélyeztetettségének csökkentése érdekében van szükség fejlődésre. Az Állami Számvevőszéket ezért a felmérések folytatására kérték fel.

 

Hét éve indult el az ÁSZ Integritás felmérése


Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés 35/2009. (V. 12.) számú határozatába foglalt felkérésére kiemelt feladatként foglalkozik a közszféra integritási helyzetének erősítésével. Az országgyűlési határozat megvalósításának egyik legfontosabb eszköze az Integritás felmérés, melyet az ÁSZ 2011-óta évente elvégzett, így a kitöltött kérdőívek száma alapján 11 934 közintézményhez jutott el az elmúlt öt évben. A széles körű részvétel hozzájárult ahhoz, hogy az integritás alapú gondolkodás megszilárdulhatott a magyar közszférában.


A felmérések két fontos területen jelentettek előrelépést a korábbi kezdeményezésekhez képest. Egyfelől hozzájárultak az integritás tudatosság elmélyítéséhez, ezáltal a hazai integritásirányítási rendszer kiépítéséhez. Másfelől a feltárt veszélyezettségen keresztül a kockázatokban való gondolkodásra és a megelőzésre helyzeték a hangsúlyt a közintézmények körében.


A két terület egymásra hatása kimutatható az elemzési eredményekből is. A kutatás bizonyította, hogy a felmérésben való részvétel önmagában is erősíti az integritás tudatosságot; azoknál az intézményeknél, amelyek legalább öt alkalommal részt vettek a kutatásban, a kockázatokat mérséklő kontrollok kiépítettségét jelző mutató több mint 12 százalékponttal magasabb, mint az egyszer résztvevők kontrollszintje.

 

 

Az Állami Számvevőszék által végzett Integritás felmérések eredményei azt mutatják, hogy az integritás alapú gondolkodás, és az annak való megfelelés igénye a közszféra intézményeinek széles körében megjelent. A szemlélet elterjedését érzékelteti például az integritás fogalmának egyre gyakoribb megjelenése országgyűlési- és kormányhatározatokban, illetve a jogszabályokban. Az integritás szemlélet jogszabályokba való beépülését mutatják a 2011. évi CXII. törvény („Info tv.”) átláthatóságra vonatkozó rendelkezései, a 1104/2012. (IV. 6.) Korm. határozat, amely elindította a hazai integritás irányítási rendszer kiépítését, a 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet, amely előírta a kormányzati szervezek számára az integritás kockázatok felmérésének kötelezettségét és integritás tanácsadó alkalmazását, valamint a 1336/2015. (V. 27.) Korm. határozattal életre hívott, 2015-2018 évekre vonatkozó Nemzeti Korrupcióellenes Program is.


Megállapítható, hogy az integritás a közszférában alapfogalommá vált, illetve az integritás az államról alkotott értékelés egyik lényeges kritériuma lett, amely alapján a társadalom megítéli az államműködés minőségét. Ennek megfelelően az integritás, mint követelményrendszer szigorú elvárásként fogalmazódott meg az elmúlt években a kormányzás minőségét meghatározó, speciális hivatásrendi etikai szabályzatokban, mint a köztisztviselői, az igazságszolgáltatási, a rendvédelmi.


Szektoronként változó a kép


Bár az integritás szemlélet megszilárdult, annak elterjedése közintézményenként, szektoronként változó képet mutat. Az idén elvégzett elemzés öt olyan területre fókuszál, ahol különösen jelentősek a közintézmények és a magánszektor találkozásából fakadó kockázatok. Az ÁSZ ennek megfelelően megvizsgálta a közszolgáltatások, a hatósági jogkörök, a közbeszerzések, egyéb – az állami szféra és a magánszereplők között kialakított – üzleti kapcsolatok, valamint a szakértők alkalmazása integritási helyzetét.

 

A 2017. évi kutatás eredményei szerint a közszolgáltatások területén a díjköteles szolgáltatás nyújtása, a méltányosság gyakorlásának lehetősége jelentős integritás-kockázatot hordoz, kiemelt kockázatot jelent továbbá egyes intézménytípusok esetében a szolgáltatás iránti túlkereslet is.

 


A hatósági jogkörrel rendelkező szervezeteknél a korrupciós kockázatok vonatkozásában elsősorban az egyedi mérlegelésen alapuló döntési jogkör és méltányosság gyakorlása igényel figyelmet. További kockázat, ha a hatósági tevékenység körében engedélyezési, ellenőrzési, szabálysértési jogkört, illetve szakhatósági véleményezést gyakorolnak.


A kutatási eredmények élesen mutatnak rá a panaszkezelő illetve bejelentő rendszer gyakori hiányára. Emellett, különösen a közszolgáltatást nyújtó intézmények esetén az ajándékok, meghívások, utaztatás elfogadásának nem megfelelő szabályozottsága a közszféra integritásának egy jelentős hiányosságára hívja fel a figyelmet.


Az elemzési eredmények azt is megmutatták, a közbeszerzési a közbeszerzési verseny erőssége jó, a közbeszerzési hiányosságok viszont ezt gyengíthetik. A felmérés által elemzett adatok alapján elmondható, hogy a közbeszerzési ügyekben elmarasztalt szervezetek körében nagyobb arányban fordul elő, hogy háromnál kevesebb ajánlattevő vesz részt az általuk kiírt eljárásokban.


A szakértői munka esetében kockázatot jelent, hogy nehezen ellenőrizhető a szakértő bevonásának indokoltsága, az ellenszolgáltatás érdemi tartalma, és gyakran a szakértői tevékenység piaci ára sem határozható meg egyértelműen. Az ezzel járó kockázat tudatosításában, illetve a veszélyeztetettség mérséklésében majdnem mindenhol jelentős a lemaradás.

 

Az állami szféra antikorrupciós elköteleződése erősödött


Az integritás szemlélet széles körű elterjesztése érdekében az államhatalmi szervek összehangolt fellépésére van szükség. Az Állami Számvevőszék és a vele együttműködő kormányzati, illetve független alkotmányos szervek a jó kormányzás megvalósítására irányuló nemzetközi trendekkel összhangban, az ENSZ, az OECD és az INTOSAI ajánlásainak megfelelően aktív és kezdeményező módon láttak neki 2010-ben az integritás kultúrájának meghonosításához. Előremutató kezdeményezések természetesen már 2001 óta, illetve a holland integritás modell elsajátításával összefüggésben 2007 óta léteztek, a folyamat azonban 2010-től kezdődően gyorsult fel jelentősen. 2011-től kezdődően egyre több közintézmény csatlakozott be az ÁSZ Integritás felmérésébe is. 

 


A 2011. novemberben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (Igazságügyi Minisztérium), a Legfőbb Bíróság (Kúria), a Legfőbb Ügyész és az Állami Számvevőszék által létrehozott együttműködéshez 2014-ben az Országos Bírósági Hivatal és a Belügyminisztérium, 2015-ban pedig a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank is csatlakozott. Tehát ezen a téren is egy fokozatos fejlődésről adhatunk számot.


Nagymértékben ennek az elköteleződésnek köszönhető, hogy Magyarország ma már nemzetközi összehasonlításban is tudatosnak tekinthető, ha az integritás alapú megközelítésről, az integritásirányítási rendszer kiépítéséről esik szó. Ezt erősítik azok az önálló kezdeményezések, mint például a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó Nemzeti Védelmi Szolgálat koordinátorként és integrátorként irányítja az antikorrupciós szakpolitikát, az integritás tudatosság fejlesztését és az erre irányuló közigazgatási programokat.


Az integritás nem korlátozódhat csupán az állami szereplőkre


Az integritás a közszféra esetében törvényben rögzített kötelezettség, a magánszférában egyelőre többnyire lehetőség. Az integritás nem korlátozódhat csupán a kormányzati szervezetekre, mivel a nemzeti integritás és a közbizalom szempontjából meghatározó szerepe van az állami szférával gyakran kapcsolatban kerülő nem állami szereplőknek is. A felmérés eredményei ugyanis azt mutatják, hogy az integritás kockázatok egyik legvalószínűbb és egyben leggyakoribb előfordulása az köz és magánszféra találkozása. Az integritás felmérések, ahogy már említettük, épp ezért az ezen a találkozási pontok felmerülő tevékenység elemzésére, a felmerülő kockázatok bemutatására törekszik.


A rendszer egységes és hatékony működése szempontjából tehát elvárható, hogy az állammal kapcsolatba kerülő szereplők is megfeleljenek bizonyos integritási követelményeknek, amelyek csökkenthetik a felmerülő kockázatokat, és képesek megelőzni a korrupciós helyzetek kialakulását.


Az Állami Számvevőszék a jövőben ellenőrzi az integritás-kontrollokat


A társadalmi elvárásokat és trendeket figyelembe véve bízunk abba, hogy az szervezeti és személyi szintű integritás hamarosan általánosan megkövetelt kritériummá válik hazánkban. Fontos leszögezni, hogy valódi szemléletváltásról és megvalósult integritási kultúráról akkor beszélhetünk, ha a közszféra és a magánszféra szervezetei és intézményei saját belső indíttatásból tesznek lépéseket az egyéni és a szervezeti integritás megteremtése érdekében. Ehhez az Állami Számvevőszék biztosította a legfontosabb feltételeket: tükröt tartott a közszféra intézményei számára, segítve, hogy felismerjék saját speciális integritás kockázataikat, és kiépítsék azok mérséklésére szolgáló kontrollokat.

 


Az Állami Számvevőszék a jövőben kiemelten ellenőrzi és értékeli a közintézmények és az állami/önkormányzati tulajdonú vállatok az integritásirányi rendszereinek kiépítettségét.


Az Integritás felmérés folytatására kérték fel az Állami Számvevőszéket


A 2007-ben elindított „twinning light” projekt fenntartási időszaka 2017-ben lejárt, így a felmérés is fontos mérföldkőhöz érkezett. Bár kötelező jelleggel az ÁSZ-nak már nem kell elvégeznie a felmérést, a Kormány a 1239/2017. (IV. 28.) számú határozatában arra kérte fel az Állami Számvevőszéket, hogy a Nemzeti Korrupcióellenes Programmal összefüggő intézkedésekhez kapcsolódóan az állami és önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok tekintetében - a 2016. évi kísérleti felmérés tapasztalatai alapján - 2018-ig biztosítsa az Integritás felmérés évenkénti megvalósítását.

 


A 2017. december 11-i ülésen részt vevő intézmények, a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Kúria, a Legfőbb ügyészség. az Országos Bírósági Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank szintén a felmérések valamilyen formában történő folytatására kérték fel az Állami Számvevőszéket.

 

Az ÁSZ 2017. évi integritás felméréséről készített elemzést teljes terjedelemben itt olvashatja.

 

Kapcsolódó híreink:

Éves értékelés a korrupciós világnap alkalmából

Integritás felmérés 2017: Megerősödött a közszféra integritása

 

Gergely Szabolcs

FV- Dr. Németh Erzsébet

Állami Számvevőszék