Nem tett észrevételt Pesterzsébet, és Csepel önkormányzata

2018-06-05 11:00:00   |   Feltöltötte: Gergely Szabolcs

Az Állami Számvevőszék 2018-ben témacsoportos utóellenőrzés keretében ellenőrzi az önkormányzatok vagyongazdálkodásának szabályszerűségét. Az utóellenőrzések célja annak értékelése, hogy az ellenőrzött szervezetek végrehajtották-e a számvevőszéki jelentésben foglalt intézkedést igénylő megállapításokkal összhangban készített intézkedési terv feladatait. Az ÁSZ az elmúlt időszakban zárta le Pesterzsébet, valamint Csepel önkormányzatának ellenőrzését. A megküldött jelentéstervezetekre az önkormányzatok vezetői nem tettek észrevételt.

 

Fókuszban az intézkedési tervek utóellenőrzése


Az Állami Számvevőszék stratégiájában célul tűzte ki a számvevőszéki munka hasznosulásának javítását. Ezzel összhangban ellenőrzi, hogy az ellenőrzött szervezet megvalósította-e a korábbi ellenőrzései által feltárt hibák, hiányosságok és szabálytalanságok megszüntetése céljából elkészített intézkedési tervében foglaltakat. A rendszeres utóellenőrzések hozzájárulnak a szükséges intézkedések tényleges végrehajtásához, ezáltal a közpénzügyek rendezettségének javulásához.


Az ellenőrzött szervezetek kiválasztását több szempont is indokolta. A korábbi ellenőrzések tapasztalatai, az intézkedési tervekben nevesített feladatok, az ellenőrzöttek által kezelt vagyon nagysága, a juttatott állami és uniós támogatások volumene, a szabályozási környezet alakulása, az ÁSZ kockázatkezelési rendszerében elemzett adatok és információk együttesen, vagy külön-külön is indokolták az ellenőrzések lefolytatását.


Észrevételt tehetnek az ellenőrzöttek


Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 29. § (2) bekezdése értelmében az ellenőrzött szervezetek vezetői az ellenőrzés megállapításaira 15 napon belül tehetnek írásban észrevételt. Az ÁSZ az észrevételeket értékeli, az elfogadott észrevételeket figyelembe veszi a jelentés összeállításakor, az el nem fogadott észrevételeket pedig a végleges számvevőszéki jelentésben indokolással szerepelteti.


Az észrevételezés jelentősége, hogy a törvényi szabályozás értelmében az ellenőrzöttnek lehetősége van állást foglalni a jelentés tervezésben megfogalmazott megállapításokkal kapcsolatban. Az észrevételezés folyamata egyfelől a jelentés minőségét biztosító garanciális elem, másfelől kifejezi az ellenőrzés támogató jellegét, hiszen a végleges jelentést az ÁSZ az ellenőrzött véleményének figyelembe vételével alakítja ki.


Nem tett észrevételt Pesterzsébet, és Csepel önkormányzata


Az elmúlt időszakban az ÁSZ számos, utóellenőrzés alá vont önkormányzat jelentéstervezetét küldte meg észrevételezésre az ellenőrzötteknek, köztük Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet, valamint Budapest Főváros XXI. kerület Csepel önkormányzatinak vagyongazdálkodásáról a polgármesterek részére.


A csepeli önkormányzat esetében a polgármester írásban jelezte az ÁSZ részére, hogy nem kíván észrevételt tenni a jelentés tervezetére, míg Pesterzsébet polgármestere nem tett észrevétel a törvényben meghatározott határidőn belül. Az Állami Számvevőszék az ÁSZ tv. 29 § (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően a jelentés függelékében rögzíti annak tényét, hogy az ellenőrzött szervezetek vezetői nem tettek észrevételt.

 

 

Dr. Németh Erzsébet felügyeleti vezető