Mit állapított meg az ÁSZ a 4-es metró beruházásról?

2017-02-14 11:21:55   |   Feltöltötte: Horváth Bálint

Az Állami Számvevőszék 2010 októberében hozta nyilvánosságra a 4-es metró beruházási folyamatának ellenőrzéséről készített jelentését, amely számos szabálytalanságra és hiányosságra világított rá. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – mint független vizsgáló szervezet – 2017 február elején nyilvánosságra hozott jelentésében hasonló tényekre és megállapításokra jutott. Az ÁSZ az ellenőrzési megállapításai alapján 2010-ben feljelentést tett, valamint 2010 után a számvevőszéki ellenőrzés több ponton hasznosult, ami közpénz megtakarítást is eredményezett.

Az Állami Számvevőszék 2009 decemberében – tehát több mint fél évvel az ÁSZ jelenlegi vezetésének hivatalba lépését megelőzően – kezdte meg a 4-es metró beruházás ellenőrzését. A 2010. október 1-jén nyilvánosságra hozott jelentés számos szabálytalanságra, hiányosságra világított rá. Az ÁSZ többek között feltárta, hogy a beruházás kialakított feltételrendszerét:

 

• előnytelen szerződéses kötelezettségek vállalása,
• hibásan megválasztott lebonyolítási konstrukció alkalmazása,
• a műszaki előkészítéssel teljes körűen nem megalapozott határidők tervezése és szerződésbe foglalása,
• a független ellenőrző mérnök alkalmazásának elmulasztása,
• és közbeszerzési szabálytalanságok jellemezték.


Ezek a megállapítások egyébként szinte teljes mértékben összhangban vannak az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentésével, amit a Kormány 2017. február 3-án hozott nyilvánosságra a kormany.hu oldalon. Az OLAF jelentése alátámasztotta az ÁSZ korábbi megállapításait.

 

Az Állami Számvevőszék 2010 októberében hozta nyilvánosságra a 4-es metró beruházási folyamatának ellenőrzéséről készített jelentését, amely számos szabálytalanságra és hiányosságra világított rá.


Az ÁSZ 2010-es jelentése részletesen bemutatta a beruházás során jelentkezett műszaki és szerződéses szabálytalanságokat és problémákat, valamint számos megállapítást tett a 2-es és a 4-es metróvonalat érintő járműbeszerzésekkel kapcsolatban is. Az ÁSZ a jelentésében leszögezte, hogy a metrókocsi-beszerzések szerződései hátrányos feltételeket tartalmaznak a BKV Zrt. számára és számos további kockázatot hordoztak.


Az ÁSZ 2010-ben feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen


Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési megállapításai alapján hűtlen kezelés bűncselekménye elkövetésének alapos gyanúja miatt a Fővárosi Főügyészségnél 2010-ben feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen. Mivel az ÁSZ nem hatóság, az ellenőrzési megállapításokkal összefüggésben nem rendelkezik sem nyomozati jogkörrel, sem közvetlen szankcionálási lehetőséggel, csupán kezdeményezheti a jogkövetkezmények érvényesítésére vonatkozó eljárást az erre jogosult szervnél. A jelzést követően az ügy gazdája minden esetben az értesített hatóság, amely saját hatáskörben értékeli az ÁSZ gyanúfelvetését.

 

Az ÁSZ 2010-es jelentése részletesen bemutatta a beruházás során jelentkezett műszaki és szerződéses szabálytalanságokat és problémákat, valamint számos megállapítást tett a 2-es és a 4-es metróvonalat érintő járműbeszerzésekkel kapcsolatban is.


Az ÁSZ a vonatkozó törvényi előírás szerint az ellenőrzési megállapításait észrevételezésre megküldte az ellenőrzött szervezetek részére, közte a Fővárosi Önkormányzatnak is. Az ÁSZ a Fővárosi Önkormányzat előző vezetése által tett észrevételek döntő többségét nem fogadta el, azok érdemben nem cáfolták az ÁSZ megalapozott megállapításait. Az ellenőrzöttek észrevételeit, valamint az el nem fogadott észrevételek indoklását a nyilvános számvevőszéki jelentés tartalmazza.


Az ÁSZ számos javaslatot tett, amelyek egy része azóta hasznosult


A megállapítások alapján az Állami Számvevőszék többek között javasolta Budapest Főváros főpolgármesterének, hogy a BKV Zrt. vizsgálja felül a kivitelezői szerződéses feltételeket (kötbérterhes határidők, hozzáférési idő és többletidő ráfordítások) és biztosítsa azok összehangolt rendezését. Továbbá az ÁSZ a jelentésében az idő- és költségkockázatok csökkentése érdekében több javaslatot fogalmazott meg Budapest Főváros főpolgármesterének és a BKV Zrt. Igazgatóságának.

 

Az ÁSZ javaslatainak egy része 2010. után hasznosult, ugyanis a 4-es metró 2014. március 28-i átadásakor Tarlós István, Budapest főpolgármestere hangsúlyozta, hogy az érintett felekkel történő tárgyalások révén több 10 milliárd forint megtakarítást és a feltételrendszer változását érték el.


Az ÁSZ javaslatainak egy része 2010 után hasznosult, ugyanis a 4-es metró 2014. március 28-i átadásakor Tarlós István, Budapest főpolgármestere hangsúlyozta, hogy az érintett felekkel történő tárgyalások révén több 10 milliárd forint megtakarítást és a feltételrendszer változását érték el, ami hozzájárult az új metróvonal befejezéséhez.


Horváth Bálint
Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztály