Korrupciós kockázatok az önkormányzati társaságoknál

2017-01-24 09:00:00   |   Feltöltötte: Dr. Czinder Enikő

Lezárult az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok integritás felmérése. Az Állami Számvevőszék nyilvánosságára hozta a cégek korrupciós kockázatairól, valamint a korrupcióval szembeni ellenálló-képességüket erősítő integritási kontrollok kiépítettségéről szóló tanulmányát. Az ÁSZ elemzésében tendenciaként állapítja meg: minél nagyobb méretű egy társaság, annál nagyobbak a korrupciós kockázatai, de erősebb a kontrollrendszere is. Néhány nagyobb társaság azonban a számottevő kockázatok ellenére sem épített ki erős védelmet a korrupcióval szemben, a kisebb társaságok jelentős része pedig még a legalapvetőbb kontrollokat sem hozta létre – tárta fel az ÁSZ elemzése, amely iránymutatásokat is megfogalmazott az önkormányzati társaságok integritási helyzetének javítása érdekében.

Az Állami Számvevőszék elemzése a 409 válaszadó önkormányzati társaság egyes csoportjainak integritási indexértékei alapján kiemeli, hogy szoros a kapcsolat a mérlegfőösszeg által meghatározott vállalkozási méret és az adott csoportot jellemző integritási indexértékek között. A mérlegfőösszeg növekedésével párhuzamosan a válaszok alapján számolt integritási indexértékek is emelkedtek, vagyis minél nagyobb méretű volt egy társaság annál nagyobbak a korrupciós kockázatai, de erősebb a kontrollrendszere is – támasztotta alá az ÁSZ elemzése.

 


A felmérés adatai alapján a közfeladat-ellátás mellett egyéb tevékenységet is végző társaságok csoportjában volt a legmagasabb korrupciós veszélyeztetettségi indexérték, azaz a korrupciós kockázati szintet növeli, ha egy társaság közfeladatai mellett más tevékenységet is végez – világított rá az ÁSZ elemzése. Ugyanakkor a kiépített kontrollok szintje a közszolgáltatások mellett egyéb tevékenységet is végző társaságoknál és a kizárólag közfeladatokat-ellátó, közszolgáltatásokat végző csoportban közel egyforma volt. Kiderült továbbá, hogy jellemzően a vállalatcsoportba tartozó tagtársaságok vállalkozási méretei és az integritási indexértékeik is meghaladták az önállóan működő társaságok átlagos indexértékeit.


A tanulmány vizsgálta a gazdasági társaságok működésének azon területeit is, melyek fokozottan ki vannak téve a korrupciós kockázatoknak. A vállalatirányítás, felügyelet kiemelt területen voltak például a legmagasabbak korrupciós kockázat-intenzitási indexek, melyek a korrupciós kockázatok gyakoriságát jelölik. Jellemző volt, hogy a felügyelőbizottságok ügydöntő hatáskörébe csak a válaszadók 17,6%-a utalt feladatokat, illetve a vállalkozások 11,2%-nál volt a létesítő okiratban előírva éves rendszeres beszámolási kötelezettség a vagyonban bekövetkezett változásokról a tulajdonos felé. A korrupciós kockázatokat növelte az is, hogy a társaságok több mint harmadánál (37,7%) elmaradt a tulajdonosi joggyakorló önkormányzat általi ellenőrzés 2013-2015 között.

 


A közbeszerzések, beszerzések kiemelt terület átlagosnál magasabb korrupciós kockázatot növelő tényezők intenzitási index értékét az érintett társaságok körében gyakran (83,1%-ban) előforduló meghívásos közbeszerzési eljárások, valamint a háromnál kevesebb ajánlattevővel lezajlott közbeszerzések (43,9%-nál) okozták. Az ajánlatkérő önkormányzati társaságok 55,6%-nál fordult elő, hogy a közbeszerzési eljárás nyertesével a közbeszerzési kiírást megelőzően szerződéses kapcsolatban voltak – áll az ÁSZ tanulmányában.


Az Állami Számvevőszék a költségvetési szervekre kiterjedő, 2011. óta végzett éves integritás felmérései mellett 2015 decemberétől a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok korrupciós kockázatait térképezte fel, az eredményeket pedig 2016 májusában hozta nyilvánosságra. Az ÁSZ 2016. szeptember elejétől terjesztette ki integritás felmérését a többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokra.

 


A most lezárult felméréssel az ÁSZ támogatja az önkormányzati gazdasági társaságokat a korrupciós kockázatok beazonosításában, illetve a mérséklés érdekében szükséges kontrollok kiépítésében. A felmérés alapján az elemzés a társaságok integritási helyzetének javítására iránymutatásokat is megfogalmazott, illetve az elemzés tapasztalatait az ÁSZ 2017. január 26-án úgynevezett „Jó gyakorlatok” szemináriumon is megosztja az érintettekkel.


Az elemzés módszertanáról, illetve a részletes eredményekről a Pénzügyi Szemle online felületén itt olvashat, az elemzés pedig teljes terjedelemben az ÁSZ honlapján ide kattintva érhető el.


Dr. Pulay Gyula
felügyeleti vezető

 

Czinder Enikő
Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztály