Jövőbe mutató témák a V4+2 találkozón II.

2018-06-07 11:00:00   |   Feltöltötte: Hoppál Krisztina Rita

Aktuális, napjaink társadalmi kihívásait érintő témák kerültek napirendre a Visegrádi országok, valamint Szlovénia, Ausztria és Horvátország számvevőszékeinek az idén Magyarországon megrendezett elnöki szintű találkozóján. A két napos konferencia szakmai programjára 2018. június 5 – 6. között került sor, mely során a résztvevő felek több kiemelt témát vitattak meg. Központi kérdésként tárgyalták állampolgárokkal való kapcsolattartást és hatékony kommunikációt, mely az Európai Unió Kapcsolattartási Bizottság ülésének idei fő témája. Emellett egyeztettek a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célok megvalósításának ellenőrzéséről az egyes országokban, illetve a kormányzati és számvevőszéki kapacitások méréséről és azok hozzájárulásáról a jól irányított államhoz. A cseh partnerek prezentációt tartottak a BIEP projektről. Az eseményen megfigyelőként részt vettek a horvát számvevőszék delegáltjai.

Fenntartható fejlődés


A fenntartható fejlődés (Sustainable Development Goals – SDG) megvalósításának ellenőrzésével kapcsolatos panelbeszélgetés, Margit Kraker, az osztrák számvevőszék elnökének előadásával vette kezdetét. Elnök asszony kiemelte, hogy fontosnak tartja a fenntartható fejlődést elősegítő intézkedésének implementációjának ellenőrzését. Ezen felül kihangsúlyozta, hogy kizárólag a független legfelsőbb ellenőrző intézmények képesek arra, hogy valóban hozzájáruljanak az SDG-k implementációjához. Mint az INTOSAI – legfőbb ellenőrző intézmények nemzetközi szakmai szervezete – főtitkára, Kraker említést tett arról, hogy az INTOSAI szintén erőfeszítéseket tesz a számvevőszékek támogatására a fent említett célkitűzés elérésében. Példaként említette az INTOSAI honlapját, mint kommunikációs felületet, ahol az SDG-kel kapcsolatos ellenőrzési jelentéseket publikálnak.

 

A képre kattintva galéria nyílik!


Lengyelország részéről Augustyn Kubik, elnöki megbízott, előadásában hangsúlyozta, hogy az SDG célok ellenőrzése egy igazi kihívás a számvevőszékek számára. 2017-ben a lengyel parlament elfogadta a „Felelősségteljes Fejlődés Stratégiát” („Responsible Development Strategy”), mely életbe léptével jogi hátteret biztosít az SDG-k implementációjának ellenőrzéséhez. Augustyn Kubik beszélt arról, hogy fontos Lengyelország számára a folyamatok monitoringolja azért, hogy folyamataik közeledjenek, előnyösebb esetben elérjék az ENSZ fenntartható fejlődési céljait. A lengyel partner továbbá említést tett az AGENDA 2030 integrációjáról saját nemzeti kontextusukba. Előadásának következő pontjaként kitért az állampolgárok életminőségének így módon történő javítására, a társadalmi-intézményi partnerségre, illetve ezek kapcsán arra, hogy az SDG-k ellenőrzése még egyelőre egy kemény tanulási folyamat minden számvevőszék számára.

 


Mojca Planinsek, a szlovén számvevőszék alelnöke, előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy az SDG-k új lehetőségeket jelentenek az országok számvevőszékeinek számára, mivel általuk egyre jövő-orientáltabbak és naprakészek lehetnek feladataink ellátása során. Az alelnök továbbá beszélt a Szlovén Fejlődési Stratégia 2030-ról melyben megtörtént a fenntartható fejlődési célok adaptációja. Ezen kijelentését gyakorlati példákkal is alátámasztotta, a szlovén számvevőszéki tapasztalatok alapján. Az alelnök több SDG aspektust is megjelölt, úgymint a környezeti, a társadalmi, illetve a gazdasági szempontok. Az alelnök előadásában kitért arra, hogy céljuk „zöldebbé” tenni a számvevőszékeket, mely alatt a szelektív hulladékgyűjtés és a kerékpárral való munkába járás népszerűsítését hozta fel példaként. Beszélt továbbá arról, hogy ugyanezen célból, méhkasokat telepítettek a számvevőszék tetejére, ezzel „több százezer új alkalmazottja lett a szlovén számvevőszéknek”. Céljuk, ha ugyan kis mértékben is, hogy hozzájáruljanak a biodiverizitás fenntartásához. Mojca Planinsek ezen a ponton visszautalt a kommunikáció fontosságára, megemlítette, hogy a hagyományos sajtótájékoztatók mellett, infógrafikák segítségével, YouTube-on, Facebook-on és Twitter-en is tartják a kapcsolatot az állampolgárokkal. Hangsúlyozta, hogy az infógrafikák nagyon könnyen érthetőek, üzenetei világosabbak, illetve, hogy a közlés minősége is javul segítségükkel.

 

 

Fókuszban a nemzetközi adatösszehasonlítás – BIEP Projekt


A számvevőszéki elnökök találkozóján, prezentációjával Miloslav Kala cseh elnök nyitotta meg a konferencia harmadik paneljét. Előadásában bemutatta az általuk kezdeményezett BIEP (Benchmarking Information Exchange Project) projektet. A nemzetközi összehasonlítás fontosságára hívta fel a figyelmet és kiemelte, hogy ezt az állampolgárok irányába is kommunikálni kell. Ehhez kapcsolódóan a cseh elnök rávilágított a megosztás fontosságára is, mely napjaink trendje, így a számvevőszékeknek is lehetőség szerint meg kell osztaniuk egymással tapasztalataikat, illetve ellenőrzéseik eredményét. „Hiszen erről szól elsősorban a BIEP, az információ megosztásáról” tette hozzá „így tudunk hatékonyan észlelni és valós változásokat elérni, ha össze tudjuk hasonlítani eredményeinket”. Miloslav Kala beszélt arról, hogy létrehoztak egy BIEP projekt weboldalt is a jobb kommunikáció érdekében. „Goldoljozott már rajta, hogy a szomszéd fűje miért zöldebb mindig? Vajon tényleg az? Csatlakozzon a BIEP-hez és megtudja!” zárta előadását a cseh elnök.

 

 

Kapacitás-felmérés, a jól irányított állam támogatásának eszköze

 

A harmadik panel második előadójaként, Domokos László a magyar Állami Számvevőszék elnöke és Lajó Adrienn stratégiai tervezési és elvi módszertani osztályvezető tartották meg prezentációjukat intézményi kapacitás-felmérés témában. Az elnök kifejtette, hogy átfogó szervezeti változtatásokra került sor a számvevőszéken, melyet a pénzügyi válság idézett elő, az átalakítást a válságra való gyors reakció indította el. Lajó Adrienn osztályvezető, az elnök előadását követően kitért az Állami Számvevőszék stratégiájára, mely szerint az ÁSZ erősíti kapacitását, fejleszti a szervezet külső és belső reagálóképességét, hogy a felmerülő kihívásokra, úgymint a környezet változásaira, illetve a közvélemény elvárásaira, mielőbbi, érdemi válaszok szülessenek. A jól irányított állam támogatásának és egyben a számvevőszéki teljesítmény-fejlesztésnek egyik fontos eszköze az intézményi kapacitások felmérése és értékelése.

 

Az intézményi kapacitást befolyásoló tényezők közé tartoznak az erőforrásokon kívül a folyamatok megszervezésének, működési módoknak jó gyakorlatai, amik az eredményes, hatékony feladatellátást biztosítják – tette hozzá. Az intézményi kapacitások nemzetközi összehasonlító felmérésével és értékelésével, valamint további ellenőrzéseivel az ÁSZ azonosíthatja a fejlesztendő területeket, ezáltal hozzájárulhat az intézményi és ezen keresztül a kormányzati teljesítőképesség fokozásához, a jól irányított állam működéséhez. Zárszóként az osztályvezető kiemelte, hogy a legfőbb ellenőrző intézmények kapacitásfejlesztését támogatni kell annak érdekében, hogy a társadalmi hasznosságuk a lehető legmagasabb legyen.

 

Hoppál Krisztina Rita
Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztály