Jövőbe mutató témák a V4+2 találkozón I.

2018-06-06 17:00:00   |   Feltöltötte: Hoppál Krisztina Rita

Aktuális, a jelen társadalmi kihívásait érintő témák kerültek napirendre a budapesti V4+2 számvevőszéki elnöki találkozón. Megvitatásra került az állampolgárokkal való kapcsolattartás és hatékony kommunikáció, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célok megvalósításának ellenőrzése az egyes országokban, illetve a kormányzati és számvevőszéki kapacitások mérése és azok hozzájárulása a jól irányított államhoz. A kétnapos eseményen részt vett Margit Kraker, az osztrák, Miloslav Kala, a cseh, Krzysztof Kwiatkowski, a lengyel, Karol Mitrík, a szlovák, Ivan Klešic a horvát számvevőszék elnöke, valamint Mojca Planinšek a szlovén számvevőszék alelnöke. Minden országból szakértői delegációk is érkeztek a magyar fővárosba.

Együttműködés az állampolgárokkal – megnyíló számvevőszékek témakör a V4+2 találkozón


A V4+2 Csoport elnöki találkozóján, első napirendi pontként, kiemelt figyelmet kapott a társadalom és az állampolgárok szélesebb körű bevonása a számvevőszéki munka folyamataiba. Az „Együttműködés az állampolgárokkal – megnyíló számvevőszékek” központi téma lesz a soron következő Európai Unió Kapcsolattartó Bizottság ülésen, melyre a V4+2-es tagállamok igyekeznek közös álláspontot kialakítani, így a kérdéskör többszöri megvitatása nagy jelenőséggel bír.


Az első előadást Horvátország részéről Lidija Pernar tartotta a témában, mely során kiemelte, hogy fő célcsoportjaikat, úgymint a média, az ellenőrzöttek, a polgárok illetve a horvát parlament, a modern technológiák nyújtotta lehetőségek segítségével érik el. Fő kérdésként azt fogalmazta meg, hogyan adhatnak nagyobb teret az állampolgároknak, hogy sikeresebben kifejezhessék a számvevőszékkel szemben támasztott elvárásaikat és igényeiket?

 

A képre kattintva galéria nyílik!


Jacek Mazur lengyel elnöki megbízott, részben reflektálva horvát kollégák előadására, a társadalmi kommunikáció témakörét az alábbi kérdés kibontásával közelítette meg: Hogyan kerülhetnek közeli kapcsolatba a számvevőszékek az állampolgárokkal? A kapcsolatok szorosabbra fűzésében fontosnak tartják a polgárok bevonását már a tervezési szakaszba is, a lezárult ellenőrzésről való tájékoztatás önmagában nem feltétlenül a leghatékonyabb módja a hitelesség és a bizalom megteremtésének a közvéleményben.


A lengyel előadó úgy fogalmazott, hogy a tervezési folyamat sokkal érdekesebbek lehetnek az állampolgárok számára, mint az eredmények, vagyis a „kész tények”. Kiemelte továbbá a modern kommunikációs csatornák jelentőségét a társadalmi kapcsolatokban, melyeken keresztül ajánlásokat gyűjthetnek az állampolgároktól. Ezáltal a számvevőszékek olyan ellenőrzési témákat választhatnak ki, melyek közel állnak a társadalomhoz, illetve melyeknek közvetlenül hatása lehet az állampolgárok életére, családjaikra és a társadalom egészére.


„Az emberek szemszögéből kell a problémákat vizsgálni” jelentette ki Jacek Mazur, „kérdéseket kell feltenni a polgároknak az ellenőrzések közben, ki kell kérni a véleményüket”. Ezen célját a lengyel számvevőszék zárt és nyílt kérdőívek köröztetésével és értékelésével kívánja elérni. „A hozzáadott társadalmi tudás segít az ellenőrzés minőségének javításában is, hiszen szélesebb körben von be perspektívát”.

 


Az Állami Számvevőszékkel egyetértésben, Jacek Mazur arra hívta fel a figyelmet, hogy a számvevőszéki jelentéseknek egyszerűsödniük kell, ezzel párhuzamosabban pedig közérthetőbbé kell tenni őket. Domokos László ezen a ponton hozzátette, hogy fontosnak tartja azt, hogy a jelentések mind tartalmilag mind formailag vonzóak legyenek, illetve a szakzsargont csökkentve, közérthető nyelven szóljanak az emberekhez. „Az Állami Számvevőszék jelentéseit jelenleg 4-6 oldalra rövidítettük le a könnyedebb értelmezés érdekében. Kommunikációnk hatékonysága elsősorban azon múlik, hogyan adjuk át az üzenetet – tette hozzá az ÁSZ elnöke. A lengyel előadó pedig arra is felhívta a figyelmet az állampolgárok tájékoztatásának fontosságára arról, hogyan hasznosulnak majd a számvevőszék által feltárt eredmények.


Harmadik előadóként Csehország részéről Jaroslav Broza, kommunikációs osztályvezető arról beszélt, hogy általános folyamatnak mondható, hogy az állam elveszíti monopol helyzetét több területen, így az ellenőrzésekben is. Jaroslav Broza továbbá figyelmeztetett, hogy új eszközök kellenek a változó körülményekhez való alkalmazkodáshoz. Fontosnak tartotta körülhatárolni, kik a partnerek, illetve a fogadó felek, melyek közül kiemelte az állampolgárok illetve a média fontosságát.

 

 

A cseh előadó bemutatta az általuk „Open Office” névre keresztelt rendszert, melynek „Budget on Click” („Költségvetés egy kattintásra”) funkciója egyszerű áttekintést biztosít az érdeklődők számára, elősegítve ezzel a transzparenciát. Kommunikációs eszközként használják továbbá egy „Write to us” („Írj nekünk”) opciót, melyen keresztül bárki küldhet a számvevőszéknek üzenetet, ajánlást, illetve kérdéseket fogalmazhat meg. Ezen funkcióval kapcsolatban azonban felhívta a figyelmet a lehetséges visszaélésekre is.


Egy további fontos pontként merült fel az egyetemekkel való kapcsolattartás, mely kapcsán egy „Friends of Accounting Club” („Könyvelő klub barátai”) nevű egyesületet hoztak létre a diákokkal történő interakcióra. „Nem csupán az egyetemekkel és főiskolákkal ápolunk kapcsolatot…” emelte ki „hanem a fiatalabb generációkkal is igyekszünk játékos formában megismertetni a számvevőszéki tevékenységet.” Példaként említette a gyermeknapot, melyet a számvevőszéki dolgozók gyermekeinek és unokáinak rendeznek.


Magyar részről Domokos László elnök és Horváth Bálint kommunikációs és kapcsolattartási osztályvezető tartottak előadást a témában. Az Állami Számvevőszék elnöke kihangsúlyozta „Nincs transzparencia nélkül jól működő állam” és megállapította, hogy az állampolgárokkal való kapcsolattartás témájában a V4+2-es ország-csoport vezetői mind hozzáállásban, mind a gyakorlatban rendkívül hasonlóan járnak el.

 


Domokos László kiemelte, hogy az Állami Számvevőszék célja az állampolgárok napi problémáinak alaposabb megismerése, azok felkarolása, a velük folytatott párbeszéd erősítése és ezen keresztül mindennapjaik folyamatos fejlesztése. Az elnök ezen a ponton figyelmeztetett, hogy ugyan „a bizalom jó dolog, de az ellenőrzés még jobb” és, hogy „Az ellenőrök feladata az, hogy átláthatóvá és láthatóvá tegyék a folyamatokat” utalva ezzel a számvevőszékek alaptevékenységére és annak szerepére a jól működő állam megteremtésében. „A pozitív változás fontos, és elengedhetetlen, hogy ezeket fenntartsuk” zárta le előadását az ÁSZ elnöke, mellyel a találkozó delegációi egyetértésüket fejezték ki.


A magyar prezentációt Horváth Bálint osztályvezető folytatta, aki elsősorban az ÁSZ kommunikációs stratégiáját hangsúlyozta ki. Domokos László gondolatmenetéhez hozzáfűzte, „Megállapítható, hogy a visegrádi együttműködésen belül a kommunikáció terén is hasonlóan gondolkozunk, és hasonló módszereket használunk, mikor a társadalmat akarjuk elérni.”


Horváth Bálint továbbá előadása során kiemelte a nemzetközi sztenderdek fontosságát, és részletesen bemutatta az ÁSZ nemzetközi projektjeit a témában. Nyolc legfőbb ellenőrző intézmény részvételével, az ÁSZ vezetésével idén februárban kezdte meg működését a „Közpénzügyi ellenőrzések társadalmi hasznosulása és átláthatósága” elnevezésű nemzetközi projekt. Az európai számvevőszékek által alakított projektcsoport fő célja a számvevőszéki munka hasznosulása mérési lehetőségeinek megalapozása, valamint a legfőbb ellenőrző szervek közti tudásmegosztás elősegítése.


Az ÁSZ kommunikációs vezetője előadásában elmondta: a projekthez hét EUROSAI tagország csatlakozott (Albánia, Finnország, Horvátország, Írország, Lettország - megfigyelőként, Románia, Svájc). A számvevőszékek célja hogy tevékenységük társadalmi hasznosulása a lehető legjobban érvényesüljön, az ahhoz kapcsolódó jó gyakorlataikat megosszák egymással, valamint fejlesszék lehetőségeiket és gyakorlataikat a témában. Ebben irányadónak tekintik „az átláthatóság és elszámoltathatóság alapelveit” (ISSAI 20) megfogalmazó, illetve „a számvevőszékek tevékenységének értéke és haszna - minőségi javulás az állampolgárok életében” (ISSAI 12) című, a legfőbb ellenőrző intézmények nemzetközi szakmai szervezete (INTOSAI) által megalkotott dokumentumokat.

 


A projekt időtartama egy év – ismertette Horváth Bálint. Rámutatott: Eredményes működése során az ÁSZ várhatóan megőrzi kezdeményező szerepét a társadalmi hasznosulás témakörében, valamint a számos ország legfőbb ellenőrző intézményének bevonásával, nemzetközi környezetben kialakítani kívánt módszertan segítségével képes lehet a társadalmi hasznosulás pontosabb, eredményesebb mérésére. Nem utolsósorban a módszertan adaptációja később más országokban is hozzájárulhat a számvevőszékek társadalmi hasznosulásának erősítéséhez, tevékenységük hasznosulásának pontosabb méréséhez.


Horváth Bálint előadásában kitért az Állami Számvevőszék folyamatosan javuló pozíciójára „Open Budget Survey” nemzetközi értékelésben. A több 100 országban elvégzett, a központi költségvetés átláthatóságát vizsgáló kutatáson 2015-ben az Állami Számvevőszék 100-ból 83 pontot kapott, míg 2018-ra elérte a 95 pont ért el. Hogyan értük el? – tette a fel a kérdést az előadó. Elemzések készítésével és legfőképpen nyílt kommunikációval. A polgárokkal való aktív kapcsolattartás az egyik oszlopa az elmúlt három év eredményeinek” jelentette ki az osztályvezető hangsúlyozva a társadalmi kapcsolatok ápolásának fontosságát.


Az előadások végén, a résztvevőknek lehetőségük nyílt további kérdések illetve hozzáfűzések megfogalmazására, mely során egyöntetűen arra a következtetésre jutottak, hogy ugyan az állampolgárokkal való kommunikáció néha rögös útnak tűnhet, ám mindenképpen gyümölcsöző, és vitathatatlan, hogy megéri folyamatosan ápolni a társadalmi kapcsolatokat. A cseh számvevőszéki elnök, Miloslav Kala, úgy fogalmazott, hogy „Egymást kell inspirálnunk ebben a témában és tapasztalatcsere útján közösen meg kell vitatnunk, mi lehetséges és mi működőképes a társadalmi kommunikáció előmozdítása érdekében.”


Hoppál Krisztina Rita

Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztály