Aktualitás és időszerűség a jelentések nyilvánosságra hozatalában

2018-02-12 08:00:00   |   Feltöltötte: Hochbaum Dániel

Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit előre meghatározott nyilvános ellenőrzési terv, valamint szigorú nemzetközi sztenderdeket irányadónak tekintő módszertan és kidolgozott ellenőrzési program alapján végzi. Az EU-tagországok legfőbb ellenőrző intézményeinek egyikeként jelentései a vonatkozó nemzetközi sztenderdeknek megfelelően relevánsak és időszerűek, ellenőrzési tevékenysége, jelentéseinek ütemezése során széles körben elfogadott nemzetközi számvevőszéki gyakorlatoknak megfelelően nem mérlegel, nem vesz figyelembe külső szempontokat.

 

Az Állami Számvevőszék minden területen megfelel a nemzetközi sztenderdeknek


Az Állami Számvevőszék - függetlenségének egyik sarokköveként - az ellenőrzési szabályait, módszereit maga alakítja ki, az ellenőrzés-szakmai szabályok megalkotásánál a legfőbb ellenőrző intézmények nemzetközi szakmai szervezete (INTOSAI) ellenőrzési standardjait tekinti irányadónak, azoknak megfelel. Ezen nemzetközi ellenőrzési standardokat nevezzük összefoglaló éven ISSAI-oknak. Az ÁSZ megfelelve az ISSAI 10 által megalapozott számvevőszéki függetlenségi alapelveknek szervezetileg, jogilag, pénzügyileg független, valamint személyzeti politikáját az abszolút és a relatív összeférhetetlenségi kritériumok betartásával alakítja ki. Ellenőrzéseit a számvevőszéki ellenőrzései standardok alapján végzi. A jelentések nyilvánosságra hozatalának időzítését ISSAI 12 alapelv szerint eljárva minden külső körülménytől mentesen, saját hatáskörben, előre meghatározott ellenőrzési terv alapján készíti.


Az ÁSZ átláthatóság iránti elköteleződését mutatja, hogy az ÁSZ felkérésére a lengyel és a litván számvevőszék számvevői 2015-2016-ban társintézményi felülvizsgálatot folytattak le az ÁSZ kommunikációs tevékenységének témájában. Ebben elismerően nyilatkoztak az ÁSZ átláthatóságával és elszámoltathatóságával, valamint kommunikációjával kapcsolatos kérdésekben.


Az ÁSZ ellenőrzéseinek időszerűségét támasztotta alá a napokban nyilvánosságra hozott Open Budget Survey (OBS) felmérés is, amelyben az ÁSZ 95 pontot kapott a maximálisan elérhető 100-ból. A magyar Számvevőszék így olyan országok legfőbb ellenőrző intézményeivel került egy csoportba, mint Németország (95), Svédország (95), az Egyesült Államok (95) és Ausztrália (100), valamint megelőzte az Egyesült Királyság (89), Norvégia (89), a világ legátláthatóbb költségvetési folyamataival rendelkező Új-Zéland (89) és Franciaország (78) számvevőszékét. Az ÁSZ magas pontszámát indokolja, hogy részletesen és időszerűen közzéteszi az ellenőrzési megállapításait.


Az ÁSZ óvja a közvagyont és előmozdítja az átláthatóságot a közszektorban


Az ÁSZ stratégiai célja, hogy szilárd szakmai alapokon álló, értékteremtő ellenőrzéseket végezzen, és ezek megtervezett hasznosulásával előmozdítsa az átláthatóságot, és érvényesítse az elszámoltathatóságot a közpénzekkel, közvagyonnal való gazdálkodás terén. Ennek érdekében az ÁSZ támogatja a felelősségteljes, a jognak következetesen érvényt szerző közigazgatás működését, így előmozdítja a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és hozzájárul a jól irányított államműködéshez.

 

Az ÁSZ óvja a közvagyont és előmozdítja az átláthatóságot a közszektorban

 

Az ÁSZ ellenőrzései átláthatóak, ütemezésük hosszú távon tervezett


Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tervének közzététele az ÁSZ átlátható működésének egyik alapköve. Az ÁSZ ellenőrzési tervét a gördülő tervezés módszerével alakítja ki, azt félévente teszi közzé a nyilvánosság számára és juttatja el az Országgyűlés részére. A Számvevőszék ellenőrzéstervezési rendszerét folyamatosan fejleszti annak szem előtt tartásával, hogy az támogassa az időszerű és a közvélemény érdeklődésére számot tartó ellenőrzési témaválasztást, valamint a nemzetközi sztenderdeknek való megfelelést. A tervezés a témaválasztáshoz szükséges információk folyamatos gyűjtésén, feldolgozásán és elemzésén alapul. Az ellenőrzési terv kidolgozása során alapvető cél, hogy az ellenőrzések témaválasztásuk, megközelítésük és elért eredményeik által a társadalom számára minél nagyobb hozzáadott értéket teremtsenek.

 

Az Állami Számvevőszék a rá irányadó jogszabály előírása szerint köteles ellenőrzést lefolytatni az Országgyűlés döntése alapján, és ellenőrzést végezhet a Kormány felkérésére. A megkereséseket, kezdeményezéseket, bejelentéseket az ÁSZ minden esetben jelzésként kezeli, ellenőrzései tervezése során azokat a kockázatelemzési rendszerébe beépíti, figyelembe veszi és hasznosítja. Az ellenőrzési témák meghatározása, illetve az ellenőrzés alá vont szervezetek kijelölése során az ÁSZ összetett kockázatelemzési eljárásokat alkalmaz. Ennek célja egyrészt az ellenőrzési lefedettség szélesítése, az ellenőrzött intézmények számának növelése, az ÁSZ erőforrásainak optimális kihasználása, másrészt a kockázatos területek, illetve szerveztek beazonosítása, az esetleges közpénzügyi szabálytalanságok feltárása érdekében. Ezen túlmenően, ellenőrzési tervét maga állítja össze.


Az Európai Unió legfőbb ellenőrzési intézményeinek többsége maga határozza meg jelentéseinek nyilvánosságra hozatali rendjét


Az Európai Unió országainak legfőbb ellenőrző intézményei alapvetően kétféleképp viszonyulnak az országgyűlési választásokhoz jelentéseik nyilvánosságra hozatali rendjét illetően. Az intézmények túlnyomó többsége számára nem létezik törvényi előírás, mely korlátozná jelentéseik nyilvánosságra hozatalát az országgyűlési választások előtti időszakban. 16 számvevőszék nyilatkozott úgy egy friss, nemzetközi felmérésben, hogy jelentéseinek nyilvánosságra hozatala sem törvények által, sem saját hatáskörben nem korlátozzák az országgyűlési választások előtt és alatt. Ebbe a csoportba tartozik többek közt az Állami Számvevőszék is. Az európai legfőbb ellenőrző intézmények szűk csoportja nyilatkozott úgy, hogy országukban kiírt országgyűlési választásokra tekintettel bizonyos ideig tartózkodnak a jelentések nyilvánosságra hozatalától, azonban ez a gyakorlat a leghosszabb esetben is 40 napot jelent a választások előtt. A számvevőszékek egy további kisebb csoportja csupán praktikus okból – az országgyűlés újraalakulásának időpontjáig – szünetelteti a jelentéseik nyilvánosságra hozatalát.

 

 Az Európai Unió legfőbb ellenőrzési intézményeinek többsége maga határozza meg jelentéseinek nyilvánosságra hozatali rendjét


Magyarországon az ellenőrzések nyilvánosságra hozatali rendjében érvényesülnek a nemzetközi sztenderdek, s az Állami Számvevőszék különösen nagy figyelmet fordít az ISSAI 12 nemzetközi számvevőszéki standard érvényesülésére, mely alapján a számvevőszékek teljes függetlenséggel kell, hogy rendelkezzenek a jelentéseik nyilvánosságra hozatali rendjének ütemezésében. Az ÁSZ jelentései relevánsak és időszerűek, ellenőrzési tevékenysége, jelentéseinek ütemezése során széles körben elfogadott nemzetközi számvevőszéki gyakorlatoknak megfelelően nem mérlegel, nem vesz figyelembe külső, sem politikai, sem gazdasági, sem egyéb szempontokat.


Az ÁSZ tehát ellenőrzéseit előre meghatározott nyilvános ellenőrzési terv, a szigorú nemzetközi sztenderdeket irányadónak tekintő módszertan és nyilvános ellenőrzési program alapján végzi.

 

 Kindl Andrea

elnöki megbízott