Fókuszban a környezetvédelmi ellenőrzések

2018-05-08 09:00:00   |   Feltöltötte: Gergely Szabolcs

Lezárult az EUROSAI Környezetvédelmi Ellenőrzési Munkacsoportjának tavaszi ülése. A találkozó keretében a résztevők a környezetvédelmi politika és irányítás, illetve a stratégiai környezeti vizsgálatok aktuális kérdéseit tekintették át. Az eseményen az Állami Számvevőszék is képviseltette magát.

 

2018. április 26-27. között 27 ország részvétele mellett megtartotta tavaszi ülését az európai számvevőszékek nemzetközi szervezetének Környezetvédelmi Ellenőrzési Munkacsoportja, az EUROSAI WGEA. Ebben az évben a szeminárium a környezetvédelmi politikában és irányításban megvalósuló jó kormányzásra fókuszált, azon belül három szűkebb témakörre: a fenntartható fejlődési célok megvalósításának első szakaszának tapasztalataira, a stratégiai környezeti vizsgálatokra, illetve az érdekeltek ellenőrzéstervezésbe, ellenőrzésbe való bevonásának lehetőségeire.

 

 

 

 

Az ÁSZ rendszeres résztvevője az EUROSAI WGEA üléseinek. A munkacsoport tematikus szemináriumára minden év áprilisában kerül sor dedikáltan abból a célból, hogy a résztvevők egymás között megoszthassák az adott témakörökben elvégzett ellenőrzések tapasztalatait.


Az első napon négy kérdéskört érintettek az előadások, illetve vitattak meg a résztvevők: jó kormányzás/környezetpolitikai kormányzás; a fenntartható fejlődés mint a környezetpolitika fontos összetevője; közérdek figyelembe vétele a környezeti döntéshozatalban; stratégiai környezeti vizsgálatok. A második nap előadásai és csoportmunkái fókuszában a részvételi auditok (participatory audit) álltak.


A környezetvédelmi politika a jó kormányzás szolgálatában


A környezetvédelmi kormányzati feladatellátás, az ún. environmental governance gyökerei 60-as évekre nyúlnak vissza. A koncepció napjainkra egy széleskörű környezeti irányítássá alakult át. Az evolúció egyaránt megjelenik a környezeti kihívások azonosításában, a politikai megközelítésben, illetve mindezek értékelésében. Az environmental governance ennek megfelelően egy több szinten megvalósuló irányítást jelent: globális, regionális, nemzeti, illetve helyi szinteken, amelyet multilaterális környezetvédelmi egyezmények és célkitűzések jellemeznek. Ezt a holisztikus megközelítést tükrözi a 2015-ben elfogadott Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030 (Agenda2030) is, amelynek alapjait a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés, a tartós gazdasági növekedés és a környezetvédelem képezik.


Az előadások hangsúlyozták, hogy napjainkban a közszférán kívüli szereplők is egyre fontosabb szerepet játszanak a környezeti problémák tudatosításában, kezelésében. A vállalatok – gyakran együttműködésben non-profit szervezetekkel - nemzetközi útmutatókat és szabályokat alkotnak, megjelent a vállalati társadalmi felelősségvállalás Emellett számos pozitív, alulról induló kezdeményezés létezik, amelyeknek fontos szerepe van a tudatformálásban. Kiemelt figyelmet érdemes azonban fordítani arra is, hogy a helyi és a nemzeti politikák összhangban álljanak – hangzott el a szakmai fórumon.


A fenntartható fejlődés a környezetvédelmi politika kulcsfontosságú eleme


A fenntartható fejlődés a munkacsoport-ülést megrendező Finnországban kulcsszerepet tölt be, már régóta ismert és az iskolákban is oktatott fogalom, a finn kultúra része, amely egyaránt hatással van a gazdasági, pénzügyi és társadalmi folyamatokra. Kormányzati szinten, e területen kulcsszerepet tölt be a finn Fenntartható Fejlődés Nemzeti Bizottsága, amely 25 éve működik eredményesen.


A finnországi tapasztalatok számos tanulsággal szolgálnak, a nemzetközi érdeklődésre is számot tartó finn modellben a sikeresség tényezőit a szakértők elsősorban a fenntartható fejlődés társadalmi beágyazottságában, a hosszú távú, következetes politikai-gazdasági tervezésben, a számos konkrét cselekvési formákban, illetve az érdekeltekkel folytatott nyílt párbeszédben látják.

 

 

A konferencián elhangzott tapasztalatok alapján az Agenda2030 megvalósításában kiemelt szerepet játszik a stratégiai célrendszer helyes megválasztása, valamint a megvalósulás visszamérését biztosító indikátor rendszer. A finnek például 8 fenntartható fejlődési célt határoztak meg, melyhez kapcsolódóan 10 indikátor-kosarat hoztak létre, mindegyik több célhoz is kapcsolódik. Kosaranként 4-5 mutatót alakítottak ki, melyek kialakítása során társadalmi vitára is sor került, észrevételezésre az erre a célra kialakított honlapon volt - és jelenleg is van - lehetőség.


A konferencián előadó szakértők kiemelték: a fenntarthatósági célok megvalósítására irányuló számvevőszéki értékelések fontos szerepet tölthetnek be a társadalmi-politikai vitákban, és számos tanulsággal szolgálhatnak a jövőbeli kormányzati programok kialakításához.


Érdekeltek bevonásának lehetőségei


A környezeti témákat érintő döntések során az érdekeltek bevonása számos előnnyel jár: átláthatóbb a döntéshozatal, az információk nem csak a lobbiérdekeket képviselőktől, hanem az érintettek szélesebb körétől, több csatornán keresztül érkeznek a döntéshozókhoz, a helyi közösségek csoportjai hatékonyabban léphetnek fel, nem utolsó sorban pedig a döntés végrehajtása is eredményesebb, gyorsabb, így költséghatékony. Ugyanakkor az érdekeltek bevonásának hátrányai is vannak, amelyek a politikai és helyi/üzleti célok eltéréseiből, az információs asszimetriából, az állampolgárok szakmai hiányosságaiból, így a megtéveszthetőségből adódnak, a döntéshozók számára ezért gyakran dilemmát jelent az érdekeltek bevonása – hangsúlyozták a szakértők.


Stratégiai környezeti értékelések


Az uniós szabályozás alapján szisztematikus és nyilvános stratégiai környezeti értékeléseket kell készíteni a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló tervekre, programokra és módosításaikra. Jelenleg több mint 50 ország alakította ki SEA-szabályozását, azonban ezek sok szempontból különbözőek, „országra szabottak”, és nem minden esetben érik el a SEA-tól elvárt eredeti célokat. A nemzeti számvevőszékek tapasztalatai alapján a döntéselőkészítés fázisában megvalósuló vizsgálatok ugyanakkor nagyban hozzájárulnak a kritikus erőforrások és a környezet védelméhez, valamint az esetleges költséges hibák megelőzéséhez.

 

Jakovác Katalin

FV - Dr. Németh Erzsébet