Előadás a Corvinuson - fókuszban a pénzügyi kultúra kutatás

2015-11-10 16:34:52   |   Feltöltötte: Gergely Szabolcs

2015. november 10-én utolsó éves mester szakos közgazdasági elemzők számára tartott előadást a pénzügyi kultúráról Prof. Dr. Németh Erzsébet, az Állami Számvevőszék igazgatója a Budapesti Corvinus Egyetemen. Az előadáson az ÁSZ Pénzügyi Kultúra Projektjének vezetője bemutatta az utóbbi időszak kutatási eredményeit és nemzetgazdasági összefüggéseit.

Az Állami Számvevőszék és a Budapesti Corvinus Egyetem közötti együttműködés jegyében intézményünk rendszeresen tart előadást az egyetem hallgatóinak. Az ÁSZ elnöke és alelnöke mellett a Számvevőszék vezető tisztségviselői évről évre bemutatják a közpénzügyi ellenőrzés eredményeit és tanulságait. Mindez az számvevőszéki munka hasznosulásának szerves része, ugyanakkor eszköze a pénzügyi kultúra fejlesztésének és a felelős pénzügyi döntések megalapozásának is.


Németh Erzsébet kedden három kutatás eredményeit mutatta be részletesen a Corvinuson: a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról 2012-ben készített felmérés, a hazai pénzügyi kultúra fejlesztési kezdeményezésekre vonatkozó jelenlegi felmérés, valamint a 2014-es, a Pénziránytű Alapítvány pénzügyi személyiségteszthez kapcsolódó felmérés tapasztalatait.

 

Előadás a Corvinuson - fókuszban a pénzügyi kultúra kutatás


A pozitív és negatív attitűdök szerepe pénzügyi döntéseinkben


Németh Erzsébet előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy saját tapasztalásaink mellett közvetlen és tágabb környezetünk pozitív vagy negatív attitűdjei jelentős befolyást gyakorolnak pénzügyi döntéseinkre és kockázatvállalási szokásaikra. A felsőoktatási hallgatók körében végzett felmérés feltárta, hogy a válság során kialakult kollektív társadalmi attitűd, az egyének félelmei a fiatalok körében általánosan mérhető kockázatkerülést eredményezett. Ez a jelenség még a jól képzett, stabil pénzügyi ismeretekkel rendelkező szakirányú végzettségű fiatalokra is jellemző volt, akik tudásuk birtokában vállalkozhatnának akár a komplexebb pénzügyi konstrukciók kiaknázására is – mondta az ÁSZ igazgatója.


Alaposabb képzési programokra van szükség


Az említett, egyetemisták és főiskolások körében végzett felmérés során arra is fény derült, hogy a középiskolai pénzügyi-gazdaságú oktatás alacsony eredményességű. Az Állami Számvevőszék ezért úgy döntött, hogy górcső alá veszi a jelenlegi képzési programokat. A hazai pénzügyi kultúra fejlesztési kezdeményezésekről szóló felmérés során azt vizsgálja, mely szereplők, milyen célokkal és módszerekkel, illetve kiket képeznek.

 

Előadás a Corvinuson - fókuszban a pénzügyi kultúra kutatás


Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy a terület legjelentősebb szereplői a non profi szervezetek, jellemzően pénzintézeti háttérrel. A legnagyobb részben iskolásokat célzó képzés időtartama jellemzően mindösszesen 1-4 óra. A képzések átláthatósága és minőségbiztosítása gyakran nem megfelelő, valamint, hogy a képzések eredményességének mérése jellemzően nem történik meg. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a jelenlegi képzési programok felülvizsgálatra szorulnak, de legalábbis nagyobb odafigyelést és rendszeres értékelést igényelnek – hangsúlyozta az ÁSZ felügyeleti vezetője.

 

Túl alacsony a vállalkozási kedv a fiatalok körében


A gazdasági növekedés és kedvező pénzügyi környezet természetszerűleg a pozitív, míg a válság egyértelműen a negatív attitűdöket erősíti. Ez a nemzetközi trendekben, így Magyarországon is megfigyelhető jelenség nagy hatást gyakorolt a fiatalok vállalkozási hajlandóságára. A túlzott eladósodás jelentette likviditási problémák, illetve a hitelfelvételi lehetőségek beszűkülése, valamint az ezzel párhuzamosan visszaeső beruházási kedv, vagy fogyasztás pedig már a nemzetgazdaság szintjén is érzékelhető változásokat generál, kedvezőtlenül érintve a gazdaság növekedési potenciálját – mondta Németh Erzsébet.

 

Előadás a Corvinuson - fókuszban a pénzügyi kultúra kutatás


A társadalmi költségek mérséklése érdekében tehát a korábbiaknál nagyobb figyelmet érdemes tehát szentelni a pénzügyi ismeretek terjesztésére és a pénzügyi kultúra hazai szintjének emelésére. Stabilitásra, egyensúlyra, növekedésre és versenyképes hazai vállalkozásokra, valamint az azokat irányító tehetséges és képzett fiatalokra van szükség – fűzte hozzá.


Énkép és reflexiók – maradjunk mindig megfontoltak


A Pénzügy Személyiségteszt eredményeinek bemutatása kapcsán Németh Erzsébet kiemelte: nem győzőm eléggé hangsúlyozni, hogy pénzügyi ismereteink mellett nem árt, ha énképünk is renden van, a reális önismereten alapuló önbizalom, mint az élet számos területén itt is kamatozik. Érdekes párhuzam, hogy a legfrissebb, a pénzügyi kultúra fejlesztésének eredményességét mérő nemzetközi elemzések azt mutatták, hogy a felmérésben jól szereplő hallgatók felmérését követő kockázatvállalási hajlandósága meghaladta aktuális pénzügyi ismereteik szintjét. „Nem árt tehát, ha sikereink következtében megnövekedett önbizalmunkat körültekintően kezeljük és továbbra is a pénzügyi józanság szilárd talaján maradunk” – mondta az ÁSZ Pénzügyi Kultúra Kutatásának vezetője.

 

Előadás a Corvinuson - fókuszban a pénzügyi kultúra kutatás


A pénzügyi személyiségtesztet kitöltő mintegy 3000 honfitársunk eredményei azt mutatják, hogy a tudatosság és a dolgosság a pénzügyi kulturáltság legjobb fokmérője, ők azok, akik tervezik és kézben tartják a pénzügyeiket és még a pénznyelőknek is képesek ellenállni. Ami a mértéktartást illeti, ez volt az a tulajdonság, amelyre a válaszadók többsége a legkevesebb pontszámot kapta. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztói társadalom impulzusainak nehezen tudunk ellenállni, és gyakran veszünk meg olyasmit, amit akciósan, vagy vonzó marketing módszerekkel kínálnak. A válaszadók többsége megfontoltan dönt pénzügyeit illetően, fontosnak tartja, hogy munkával teremtse elő szükségleteinek fedezetét, ugyanakkor még mindig sérülékeny a fogyasztói társadalom és kultúra mindennapos, vásárlásra ösztönző kihívásaival szemben.

 

Németh Erzsébet és Gergely Szabolcs
FV – Németh Erzsébet