Dr. Lajtár István: fejlődik a korrupció elleni védekezés

2016-11-17 11:39:02   |   Feltöltötte: Lengyel Viktor

„Magyarország Ügyészsége az elmúlt öt évben jelentős eredményeket ért el mind a korrupciós bűncselekmények elleni küzdelem, mind pedig a szervezeti integráció terén” – mondta Lajtár István a korrupció elleni nemzeti összefogás 5. évfordulóján rendezett konferencián. A legfőbb ügyész helyettese szerint jelzésértékű információ, hogy a megbízhatósági vizsgálatok nyomán indult büntetőügyekben idáig egyetlen alkalommal sem született felmentő ítélet.

Az ügyészség az elmúlt időszakban jelentősen erősítette a nemzetközi kapcsolatai különböző szintjeit – jelentette ki előadása kezdetén Lajtár István. Ezek közül külön kiemelte az USA-val közös jogsegélyforgalmat, amely – több egyeztetés eredményeként – várhatóan zökkenő-mentesebbé válik a jövőben. Hasonlóan figyelemre méltó a Legfőbb Ügyészség Európai Csalás Elleni Hivatallal fennálló kapcsolata; dr. Polt Péter legfőbb ügyész és dr. Giovanni Kessler, az OLAF főigazgatója tavalyi találkozóját követően, a közelmúltban több szakértői szintű egyeztetésre, információcserére került sor.

 

Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese előadást tartott a korrupció elleni nemzeti összefogás 5. évfordulóján rendezett konferencián


A legfőbb ügyész helyettes szerint részben az ügyészség és a rendőrség – társhatóságokkal közös – munkájának köszönhető, hogy a 2006-2010 közti 2818 korrupciós cselekménynél 2011-2015-ben lényegesen több, összesen 6702 esetet sikerült feltárni. Ehhez az eredményhez hozzájárult, hogy a korrupció elleni eredményesebb fellépés céljával 2011. áprilisában a Központi Nyomozó Főügyészségen létrejött a Korrupció Elleni Ügyek Osztálya, mely a főügyészség hatáskörébe tartozó hivatalos személyek által sorozatos, illetve szervezett módon, valamint korrupciós jelleggel elkövetett bűncselekmények ügyében jár el. A Központi Nyomozó Főügyészségre az integrációs együttműködés elmúlt öt évében mintegy 822 korrupciós bűncselekmény miatt tett feljelentés érkezett, 732 nyomozás indult, amelyből mostanáig 201 ügyben emeltek vádat 578 vádlottal szemben. A bíróságok máig 86 ügyben 138 vádlottat ítéltek el, és számos nyomozás, illetve bírósági eljárás jelenleg is folyamatban van. Az előadó szerint a terheltek között mentelmi joggal rendelkező személyek éppúgy voltak, mint polgármesterek, vezető beosztású rendőrök, illetve adóhatósági és más tisztviselők.


Lajtár István felhívta a figyelmet arra, hogy a korrupció elleni fellépést szolgálták a Legfőbb Ügyészség elmúlt évi vizsgálatai is, amelyek a bűnelkövetési forma jellemzőit, illetve a vagyonelkobzás kérdését elemezték. A Legfőbb Ügyészség a tapasztalatait – a feltárt hibák jövőbeli elkerülése érdekében – iránymutatás formájában a főügyészségekkel is megosztotta. A Legfőbb Ügyészségen 2016. január 1-tól felállított új központi főosztály – a Kiemelt, Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztálya – biztosítja a korrupciós bűncselekmények elleni fellépés még eredményesebb szakmai irányítását.

 

Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese előadást tartott a korrupció elleni nemzeti összefogás 5. évfordulóján rendezett konferencián

A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!


Lajtár István hangsúlyozta: a korrupció elleni harc tapasztalataira támaszkodva, a Legfőbb Ügyészség kifejtette érveit az új büntetőeljárási törvény kodifikációja során. Az ügyészség egyetértett azzal, hogy a tervezett szabályozás a mentesség körét szűkíti. Fontos eredmény, hogy az ügyészség közreműködésével megjelenik a tervezetben a speciális nyomozati technikák szabályozása.

 


A legfőbb ügyész helyettes ismertette: a Nemzeti Védelmi Szolgálat által végzett megbízhatósági vizsgálat lefolytatására ügyészi jóváhagyást követően kerülhet sor, majd a vizsgálat befejezését követően az ügyész a végrehajtás törvényességét is ellenőrzi. E feladatokat az ügyészi szervezetben a közjogi szakág látja el. Idén növekedett a szűrések hatékonysága, mivel – a csökkenő számú vizsgálat ellenére – a büntető feljelentést eredményező integritás ügyek száma már októberre megközelítette az előző évi adatokat. Az elmúlt időszakban a Legfőbb Ügyészség büntetőjogi szakterülete is összegezte a megbízhatósági vizsgálatok nyomán indult büntetőügyek tapasztalatait. A legfontosabb megállapítás: ez idáig egyetlen ilyen ügyben sem született felmentő ítélet.

 

Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese előadást tartott a korrupció elleni nemzeti összefogás 5. évfordulóján rendezett konferencián


Lajtár István emlékeztetett: a kérdés különös súllyal merül fel a 2016. márciusában a Kiskunhalasi Járási Bíróság és Ügyészség épületében történt gépkarabélyos támadás fényében. Véleménye szerint az új biztonsági kockázatok a védelem további növelését indokolják, ezért 2016. áprilisában dr. Polt Péter legfőbb ügyész és dr. Pintér Sándor belügyminiszter közös ügyészségi-rendőrségi együttműködésről döntött az ügyészségi személyi állomány, épületek és adatvagyon biztonságának és védelmének fokozása érdekében. Az együttműködés keretében egy technikai munkacsoport felmérte az ügyészi szervek elhelyezésére szolgáló épületek biztonságtechnikai elemeit, illetőleg javaslatot tett egy országos ügyészségi telefonos vészjelző rendszer kiépítésére. A 2016 augusztusában végrehajtott sikeres tesztüzemet követően, az országos hálózat a következő év első negyedévétől kezdi meg a működését.


Előadása legfontosabb megállapításait összegezve a legfőbb ügyész helyettes elmondta: a szervezeti integritást a korrupciós kockázatok vizsgálata, a folyamatos és széles körű képzés éppúgy erősíti, mint a 2014. decemberében elfogadott Ügyészségi Etikai Kódex, továbbá a korrupciós ügyekben tett intézkedések – a szervezet honlapján és a médián keresztül történő – rendszeres bemutatása.

 

Lengyel Viktor
Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztály