Domokos László: jó a hazai közbeszerzési rendszer versenyerőssége

2017-11-14 12:00:00   |   Feltöltötte: Lengyel Viktor

A magyar közszférában a verseny helyzete jó. Az intézmények elmúlt három évben lefolytatott eljárásainak átlagosan mintegy 17 százalékában fordult elő, hogy valamilyen okból háromnál kevesebb ajánlattevő vett részt egy közbeszerzési eljárásban” – ismertette Domokos László a Közbeszerzési Hatóság nemzetközi konferenciáján. Az eseményen az Állami Számvevőszék elnöke bemutatta az ÁSZ 2017. évi Integritás-felmérésének közbeszerzésekre vonatkozó tapasztalatait.

A kilencvenes évek közepén a közbeszerzés még korántsem volt olyan általános gyakorlat, mint ma – nyitotta előadását az ÁSZ elnöke. Akkor még csak a magyar GDP értékének alig 2 százalékát tették ki az ilyen módon szabályozott beszerzések. Ugyanakkor ma már – az OECD adatai szerint – a közbeszerzések nagyságrendje eléri Magyarország bruttó nemzeti össztermék értékének a 14 százalékát – ismertette Domokos László. Hozzátette: ez az arány kevéssel az OECD országok átlaga felett van. A kormányzati kiadások százalékában vizsgálva a közbeszerzések értékét, azt mondhatjuk el, hogy a hazai közpénzek több mint negyedét költjük el közbeszerzések útján – fejtette ki az ÁSZ elnöke.

 

Domokos László: jó a hazai közbeszerzési rendszer versenyerőssége


Az új Alaptörvény és az integritás kultúrájának terjesztése


Felidézte, hogy az új Alaptörvény 2012. január 1-jei hatályba lépése után korábban nem tapasztalt gazdasági fejlődés vette kezdetét. Domokos László rámutatott: csökken a GDP-arányos államadósság, visszafizettük a gazdaságpolitikai döntések szabadságát korlátozó nemzetközi, kötött, a válságkezelés kapcsán felvett hiteleket. Magyarország kikerült a túlzott deficit eljárás alól. Megszabadultunk az inflációs spiráltól, stabil a magyar forint. Gazdaságunk növekszik, tavaly óta Magyarországot már befektetésre ajánlják a nemzetközi hitelminősítők. Mindezekre nem volt példa az új Alaptörvény elfogadása előtti időszakban. Teljes gazdaságpolitikai fordulat valósult meg, amelyet az államműködés és a közigazgatás reformjának megindítása támogat – hangsúlyozta az ÁSZ elnöke.


Domokos László meggyőződését fejezte ki, hogy a közigazgatási kultúra megújításában kiemelkedő szerepet töltött be az integritás kultúrájának elterjesztése. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy az Állami Számvevőszék az Országgyűlés felhatalmazása alapján és a stratégiájában foglaltakra építve immár 10 éve elkötelezte magát az integritásalapú közigazgatási kultúra meghonosítása mellett, és kiemelt figyelmet fordít a korrupció elleni fellépésre. Az ÁSZ a holland számvevőszékkel való együttműködés keretében megalapozott, majd 2009-ben elindított Integritás-projekt révén, a közszféra korrupciós kockázatainak beazonosításával, új módszertan kidolgozásával, az integritás tartalmi elemeinek definiálásával a magyar költségvetési szféra egészére kiterjeszthető, nemzetközi szinten is érdeklődést kiváltó modellt alakított ki.


A 2017-es Integritás-felmérés közbeszerzésekre vonatkozó tapasztalatai


Az ÁSZ elnöke felhívta a figyelmet, hogy az ÁSZ az éveként elvégzett Integritás-felmérésével 2017-ben már hetedik alkalommal méri fel a közszféra intézményeinek korrupciós veszélyeztetettségét. Mint mondta: az idei adatfelvételben minden korábbinál több, összesen 3346 szervezet vett részt, azaz a válaszadók száma 2011 óta megháromszorozódott. Ezt azt jelenti, hogy az integritás személet iránti igényt sikeresen elterjesztettük a magyar közszféra intézményei között – szögezte le Domokos László. Hozzátette: a 2017. évi Integritás-felmérésről készülő részletes elemzést az ÁSZ várhatóan december elején hozza nyilvánosságra.


A nemzeti integritás szintje szempontjából döntő jelentőségű a közbeszerzések integritása – mondta el Domokos László a 2017. évi Integritás-felmérés közbeszerzésekre vonatkozó következtetéseit ismertetve. Összegezte: Az idei adatfelvétel során választ adó 3346 közintézmény az elmúlt három évben mintegy 22 ezer közbeszerzési eljárás előkészítésében vett részt. Az eljárások mennyisége ugyanakkor nagyon egyenlőtlenül oszlik meg. A legnagyobb és a legkisebb méretű ajánlatkérők által lebonyolított közbeszerzési eljárások átlagos darabszáma közötti különbség tízszeres - ismertette az ÁSZ elnöke.

 

Domokos László: jó a hazai közbeszerzési rendszer versenyerőssége


Domokos László felidézte: a közbeszerzések uniós irányelveken alapuló 2015-ös újraszabályozása ma már nem az ajánlatok olcsóságát helyezi minden más szempont fölé, hanem az összességében legkedvezőbb ajánlat elvét teszi főszabállyá. Leszögezte: az uniós alapelveken nyugvó közbeszerzési eljárások esetében illúzió, hogy a közbeszerzés a legolcsóbb beszerzési forma a köz számára. A köz érdeke ma már fokozottan az, hogy fair és átlátható eljárásban, versenyben válasszák ki a szerződő partnert, akkor is, ha ez egyes esetekben hosszabb időt igényel és magasabb költségeket jelent. A nagyobb verseny növeli a transzparenciát és csökkenti a pályázók összejátszásának veszélyét is – hangsúlyozta az ÁSZ elnöke.


Domokos: megfelelő a közbeszerzési verseny helyzete, ugyanakkor vannak kockázatok


Ebből kiindulva általában elmondható, hogy a hazai közintézményekben a verseny helyzete jó – hangoztatta Domokos László. Az intézmények elmúlt három évben lefolytatott eljárásainak átlagosan mintegy 17 százalékában fordult elő, hogy valamilyen okból háromnál kevesebb ajánlattevő vett részt az eljárásban. A verseny erősségét az is mutatja, hogy az intézmények között nem jelentős a szórás abban a tekintetben, hogy eljárásaikban milyen arányban fordul elő háromnál kevesebb ajánlattevő – tette hozzá. A szoftverek, licenszek, szellemi termékek, a jótállással biztosított kivitelezési munkák ma már számos olyan beszerzést jelentenek, ahol csak egy szereplő tud ajánlatot tenni, az ilyen piacok monopolizáltak. A versenyerősség ezen szintje ennek fényében is jónak mondható – összegzett az ÁSZ elnöke.


Az eljárások eredményességét és szabályosságát vizsgálva azt találtuk, hogy a versenyerősség, tehát a háromnál több ajánlattevő jelenlétének biztosítása védő hatást fejt ki a közbeszerzési elmarasztalásokkal és megtámadásokkal szemben. Azon ajánlatkérők esetében, amelyek kisebb versenyt tudtak biztosítani, nagyobb arányban fordultak elő a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a bíróság által kimondott elmarasztalások is. A közbeszerzéseket lefolytató közintézmények eljárásaik eredményességének biztosítása érdekében tehát maguk is érdekeltek, hogy a választott eljárási típussal és a pályázati kiírás feltételrendszerével ne korlátozzák az ajánlattevők számát – ismertette a friss eredményeket az Állami Számvevőszék elnöke.

 

Domokos László: jó a hazai közbeszerzési rendszer versenyerőssége


A közbeszerzések típusát és értékét vizsgálva azt találtuk, hogy az uniós értékhatár fölötti eljárásokat lefolytató intézményeknél arányaiban több az elmarasztalás is. Az ilyen nagyobb, és többet költő intézmények elmarasztalásának valószínűségét az uniós eljárások lefolytatásával járó ismeret és gyakorlat tehát nem mérsékli, a megtámadások esélyét pedig minden bizonnyal növeli a magasabb szerződési érték – világított rá Domokos László. A külső szakértők alkalmazásáról szólva pedig felhívta a figyelmet, hogy a hazai közszférában a szakértők igénybevétele elterjedt gyakorlat. Ugyanakkor kevésbé elterjedtek a szakértők alkalmazására vonatkozó szabályzatok. Ezért a külső szakértők alkalmazására vonatkozó szabályozottságot a közszférában mindenképpen erősíteni kell – hangsúlyozta előadásában Domokos László.


Csak idén több 40 millió forint közbeszerzési bírság az ÁSZ jelzései alapján


Végezetül a számvevőszéki ellenőrzések következményeként idén kezdeményezett közbeszerzési eljárásokról szólva elmondta: az ÁSZ a 2017 novemberéig 47 esetben kezdeményezett jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, illetőleg élt megkereséssel a Közbeszerzési Hatóság elnökénél. A legtipikusabb szabálytalanság továbbra is a közbeszerzési eljárás mellőzése, valamint kisebb számban a megkötött szerződések közbeszerzési törvénybe ütköző módosítása. A közbeszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságok túlnyomó része egészségügyi intézmények, állami és önkormányzati gazdasági társaságok, valamint alapítványok, közalapítványok ellenőrzései során merültek fel – ismertette az ÁSZ elnöke. A Közbeszerzési Döntőbizottság az Állami Számvevőszék által az idei évben kezdeményezett eljárásokban eddig összesen 40 millió 525 ezer Forint összegű bírság kiszabásáról rendelkezett – tette hozzá Domokos László.


Több mint 350-en vettek részt a Közbeszerzési Hatóság nemzetközi konferenciáján

 

Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Bak László, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke


A Közbeszerzési Hatóság „Átlátható, hozzáférhető és versenyképes közbeszerzés” címmel Magyarország V4-es elnöksége keretében idén ősszel immár második alkalommal rendezett nemzetközi konferenciát, mely jelentős érdeklődés mellett, több mint 350 hazai és külföldi közbeszerzési szakember részvételével zajlott, Budapesten. A konferencián előadást tartott még Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, dr. Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, valamint az Európai Bizottság több szakembere, továbbá Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia és Szlovákia közbeszerzési szervezeteinek vezető képviselői is.


Horváth Bálint
Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztály