Beruházási törvény kidolgozását szorgalmazza az ÁSZ

2018-07-06 07:00:00   |   Feltöltötte: Horváth Bálint

Egy új beruházási törvénnyel megelőzhetőek lehetnek a 4-es metró beruházás előkészítése és megvalósítása során történt szabálytalanságok. Az Állami Számvevőszék már 2010 októberében feltárta, hogy tervezési, előkészítési hiányosságok egész sora vezethetett az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2017. február elején nyilvánosságra hozott jelentésében is szereplő súlyos szabálytalanságokhoz. Az Országgyűlés előtt lévő 2019-es központi költésvetési törvénytervezet jelentős állami beruházásokkal számol, ezért is különösen fontos a szabályozási környezet erősítése.

Hibásan megválasztott műszaki konstrukció, tervezési és előkészítési hiányosságok – többek között ilyen megállapításokat tett az Állami Számvevőszék a 4-es metró beruházás 2010 októberében lezárt ellenőrzése során. Az ÁSZ számos olyan szabálytalanságok tárt fel, amelyek aztán szerepeltek az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2017. február elején nyilvánosságra hozott jelentésében is.

 

Egy új beruházási törvénnyel megelőzhetőek lehetnek a 4-es metró beruházás előkészítése és megvalósítása során történt szabálytalanságok.


Az ÁSZ 2010-es jelentése részletesen bemutatta a 4-es metró beruházás során jelentkezett műszaki és szerződéses szabálytalanságokat és problémákat, valamint számos megállapítást tett a 2-es és a 4-es metróvonalat érintő járműbeszerzésekkel kapcsolatban is. Az ÁSZ arra a következtetésre jutott, hogy a beruházás tervezése és előkészítése során történt jelentős hiányosságok hozzájárultak a későbbi közbeszerzési és egyéb szabálytalanságokhoz. A 4-es metró beruházás számvevőszéki ellenőrzéséről itt részletesen is olvashat.


A 2018-es és a 2019-es költségvetés véleményezése során is felhívta a figyelmet az ÁSZ a kockázatokra


Az Állami Számvevőszék már egy évvel ezelőtt, a 2018-as központi költségvetési törvényjavaslat véleményezése során felhívta figyelmet arra, hogy fejleszteni kell az állami beruházások projektmenedzsmentjét. Az ÁSZ nemcsak az egyes projektek több éves költségvetési tervezését hiányolta, hanem Domokos László elnök 2017. májusi parlamenti expozéjában felvetette az állami projektmenedzsment korszerűsítésének szükségességét is. Mindez megakadályozhatja a beruházási költségek aránytalan növekedését, és hozzájárulhat a korrupciós kockázatok megelőzéséhez is – hívta fel a figyelmet akkor az ÁSZ elnöke. Erről itt olvashat egy összefoglaló cikket.

 

A 2018-es és a 2019-es költségvetés véleményezése során is felhívta a figyelmet az ÁSZ kockázatokra.


Jelenleg is az Országgyűlés előtt van a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, amely jelentős nagyságrendű beruházási és fejlesztési programok megvalósítását tűzi ki célként. A hazai és az uniós fejlesztési költségvetés alapján megállapítható, hogy a beruházásokra rendelkezésre álló források nagyságrendje 2019-ben összességében eléri a GDP kilenc százalékát. Ezen belül a 2019-ben először valósulhat meg – a jövő évi költségvetési törvényjavaslat alapján – hogy a beruházások finanszírozásánál az uniós forrásokhoz képest magasabb legyen a hazai felhalmozási kiadások értéke. Az ÁSZ 2019-es költségvetési véleményét itt érheti el.


A beruházásokat érintő szabályozási környezet erősítésével csökkenthetők a kockázatok


A hazai forrásból megvalósítandó programok között 2019-ben kiemelt jelentőségű – az előző években már megkezdett – Paks II. projekt, a Modern Városok Program, a Kiemelt közúti beruházások és a Liget Budapest projekt. Mindemellett az EU-s forrásoknak is jelentős beruházásösztönző hatásuk lesz. Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti hétéves költségvetési keretéből 21,9 milliárd euró (6900 Mrd Ft) beruházási támogatási összegben részesül Magyarország. Az ÁSZ költségvetési véleménye szerint a rendelkezésre álló összes forrás lehívása mellett elsődleges cél kell legyen a gazdaságfejlesztési célú támogatások arányának növelése, a vállalkozások versenyképességének javítása.


A jövő évi büdzséről szóló véleményében az ÁSZ arra is rávilágított, hogy a megkezdett kiemelt kormányzati beruházások esetén szükséges figyelembe venni, hogyan lehet ezek által a gazdasági növekedés lefutását időben kisimítani, a gazdaság túlfűtése nélkül. További kockázatok jelentkezhetnek az egyes beruházások előkészítésében, amelyek kezelése azért lényeges, hogy elkerülhetőek legyenek a 4-es metró beruházás során előfordult jelentős – akár több tízmilliárd forint támogatási forrásvesztést okozó – szabálytalanságok.

 

A beruházásokat érintő szabályozási környezet erősítésével csökkenthetők a kockázatok.


Az ellenőrzési tapasztalatai bővítése érdekében – továbbá a felismert kockázatok okán – 2017-től jelentős állami beruházások ellenőrzését kezdte meg az ÁSZ, amely során önálló ellenőrzési modullal értékeli az egyes beruházások előkészítésének szabályozottságát, a belső kontrollrendszer kialakítását.


Számos eszközzel támogatja az ÁSZ a beruházások kockázatainak csökkentését


A jelentős állami beruházások projektmenedzsmentjének és szabályozási környezetének erősítéséhez ellenőrzései mellett elemzéseivel és tanácsadó tevékenységével is hozzájárul az ÁSZ. Ennek keretben 2017-ben az ÁSZ módszertani útmutatót készített, amelynek a segítségével a jelentős beruházások megvalósításában érintett szervezetek tételesen meghatározhatják, hogy milyen integritási kontrollokat célszerű kiépíteni és működtetni a jelentős beruházások esetén jelentkező integritási kockázatok eredményes kezelése érdekében. Az útmutatóhoz az ÁSZ a nemzetközi gyakorlatokat is feltérképezte, amely során kiemelten fókuszált a legkorszerűbb ellenőrzési módszerek és jó gyakorlatok megismerésére.


Mindezek alapján az Állami Számvevőszék egy beruházási törvény kidolgozását szorgalmazza. Az ÁSZ javaslattal élt a törvényalkotók, valamint az Országgyűlés felé, továbbá a 2017. évi tevékenységéről szóló beszámolójában is felvetést fogalmazott meg az állami és önkormányzati beruházások projektmenedzsmentjének, szabályozási környezetének erősítése érdekében. Mindez hozzájárulhat a közpénzfelhasználás átláthatóságához, az egyes beruházásoknál jelentkező pénzügyi, lebonyolítási és korrupciós kockázatok kezeléséhez, valamint az állami vagyonvédelem megerősítéséhez.


Horváth Bálint
Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztály