ÁSZ-felvetés az önkormányzatok finanszírozásának szigorításáról

2018-07-12 14:40:00   |   Feltöltötte: Lengyel Viktor

Ellenőrzési tapasztalatai alapján az Állami Számvevőszék – az előző évhez hasonlóan – a 2017. évi tevékenységéről szóló Beszámolójában is fogalmazott meg felvetéseket az Országgyűlés számára, egyes közpénzügyi területek további fejlesztése, kockázatai csökkentése érdekében. Ezúttal 14 területen élt ezekkel a speciális észrevételekkel, javaslatokkal az ÁSZ. Az önkormányzati alrendszer állami finanszírozását érintő felvetés három konkrét javaslatot fogalmaz meg, melyek segítségével elkerülhetővé válik a helyhatóságok adósságállományának újratermelése.

Az Állami Számvevőszék 2018 júniusában nyújtotta be a 2017-es tevékenységéről és működéséről szóló beszámolóját az Országgyűlésnek. 874 ellenőrzött szervezet számára 1546 javaslatot fogalmazott meg és 102 figyelemfelhívó levelet küldött az ÁSZ 2017-ben. Az ellenőrzések alapján tavaly összesen 251 darab nyilvános számvevőszéki jelentés készült, emellett az ÁSZ 560 darab, a megállapításai, javaslatai alapján összeállított intézkedési tervet véleményezett. A 2017-ben befejezett 61 utóellenőrzés keretében közel 700 intézkedési tervben meghatározott feladat végrehajtását értékelték a számvevők.


Az ÁSZ a megelőző évhez hasonlóan a 2017-es évről szóló Beszámolójában is fogalmazott meg felvetéseket az Országgyűlés részére, ezeket az illetékes minisztériumok részére külön is megküldte megfontolásra. A 14 közpénzügyi témát érintő felvetést egy sorozat keretében mutatjuk be a következő hetekben.

 


A Beszámolóban az ÁSZ felveti, hogy érdemes lenne keményíteni az önkormányzatok számára elérhető finanszírozási korlátot – ezzel is elejét véve a helyhatóságok államadósságot növelő eladósodásának. A felvetés az elmúlt hét év ellenőrzési tapasztalatai – különösen az önkormányzati kockázati megfigyelő rendszer által azonosított általános hiányosságok – alapján határozza meg azokat az eszközöket, amelyek alkalmasak lehetnek a hitelcsapda elkerülésére.


Az Állami Számvevőszék 2011 óta komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy feltárja az önkormányzati adósságok felhalmozódásának okait. A pénzintézetekkel szemben fennálló hiteltartozások 2010-re 2007-hez képest összességében 77,7%-kal növekedtek. Az önkormányzati alrendszer 2010 végén fennálló 1247 milliárd forintos adósságállományának 84,6%-a az ellenőrzött önkormányzati körben keletkezett, azaz az ÁSZ-nak jó rálátása volt az egész rendszer pénzügyeire és adósságára. Fontos és a probléma megoldása szempontjából kiemelt megállapítás volt, hogy az önkormányzati rendszerben egyszerre jelent meg a működési és felhalmozási forráshiány. Szintén kiemelkedő kockázatot jelentett, hogy az önkormányzatok a hitelek fedezeteként gyakran törzsvagyonukhoz tartozó vagyonelemeket is felajánlottak. Ellenőrzési tapasztalatait az ÁSZ megosztotta az Országgyűléssel is, mely 2012-ben – részben ezekre támaszkodva – döntött az adósságkonszolidációról.


Az önkormányzati alrendszerben 2013-tól bevezetett új feladat-finanszírozási rendszer keretein belül továbbra is indokolt figyelemmel kísérni az helyhatóságok gazdálkodását és a működésükben rejlő pénzügyi kockázatokat. E célok érdekében az ÁSZ kialakította az önkormányzatok kockázati megfigyelő rendszerét, melynek keretében folyamatosan értékeli az helyhatóságok pénzügyi egyensúlyát, eladósodásuk kockázatát, valamint hogy vagyongazdálkodásuk során biztosítják-e a vagyon értékének megőrzését.

 


A kockázati alapú, illetve a belső kontrollrendszer kialakítására és működtetésére vonatkozó ellenőrzései során az ÁSZ mélyreható ismereteket szerzett az alrendszerben jellemző gazdálkodás tendenciáiról. Bár az ellenőrzések megállapításai alapján egyelőre nem azonosítható újabb adósságcsapda kialakulásának veszélye, az ÁSZ nagy hangsúlyt fektet a preventív, megelőzést előtérbe állító szemléletre, ezért a 2017-es Beszámolóban három konkrét javaslatot is megfogalmazott az alrendszer újabb eladósodásának megakadályozása érdekében.


A Számvevőszék felveti, hogy nem kötelező feladatellátást és beruházást csak az önkormányzat teljes éves finanszírozásának meghatározott arányában lehessen vállalni. A második javaslat szerint az önkormányzatnak nyilatkoznia kellene arról, hogy biztosítja a feladatellátáshoz vagy beruházáshoz szükséges finanszírozást – ezzel megalapozva a pénzügyi felelősségvállalást. Harmadik javaslatában az ÁSZ felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben az önkormányzatnak egy projekt megvalósításához az állami finanszírozás keretein túlmutató forrásokra van szüksége, lehetősége van saját hatáskörben helyi adót kivetni. Az ÁSZ felvetései révén az önkormányzatoknál erősödne az anyagi önellátás és felelősségvállalás szemlélete, és jelentősen csökkenne az államadósságra is hatást gyakorló kötelezettségvállalások kockázata.

 

Lengyel Viktor

Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztály