ÁSZ-felvetés a pazarló gazdálkodás megszüntetése érdekében

2018-07-10 13:00:00   |   Feltöltötte: Lengyel Viktor

Ellenőrzési tapasztalatai alapján az Állami Számvevőszék – az előző évhez hasonlóan – a 2017. évi tevékenységéről szóló Beszámolójában is fogalmazott meg felvetéseket az Országgyűlés számára, egyes közpénzügyi területek további fejlesztése, kockázatai csökkentése érdekében. Ezúttal 14 területen élt ezekkel a speciális észrevételekkel, javaslatokkal az ÁSZ. Az első ilyen felvetés a közpénzek, közvagyon felhasználását érintő rendeltetésellenes, pazarló gazdálkodások megszüntetését, ezek kockázatai csökkentésének megerősítését célozza.

Az Állami Számvevőszék 2018 júniusában nyújtotta be a 2017-es tevékenységéről és működéséről szóló beszámolóját az Országgyűlésnek. 874 ellenőrzött szervezet számára 1546 javaslatot fogalmazott meg és 102 figyelemfelhívó levelet küldött az ÁSZ 2017-ben. Az ellenőrzések alapján tavaly összesen 251 darab nyilvános számvevőszéki jelentés készült, emellett az ÁSZ 560 darab, a megállapításai, javaslatai alapján összeállított intézkedési tervet véleményezett. A 2017-ben befejezett 61 utóellenőrzés keretében közel 700 intézkedési tervben meghatározott feladat végrehajtását értékelték a számvevők.


Az ÁSZ a megelőző évhez hasonlóan a 2017-es évről szóló Beszámolójában is fogalmazott meg felvetéseket az Országgyűlés részére, ezeket az illetékes minisztériumok részére külön is megküldte megfontolásra. A 14 közpénzügyi témát érintő felvetést egy sorozat keretében mutatjuk be a következő hetekben.

 

ÁSZ-felvetés a pazarló gazdálkodás megszüntetése érdekében


Beszámolójában az ÁSZ elsőként olyan intézkedések meghozatalát javasolja, amelyek a közpénzek, közvagyon felhasználását érintő rendeltetésellenes, pazarló gazdálkodás megszüntetésére, ezek kockázatainak csökkentésére irányulnak. Ehhez kapcsolódóan az ÁSZ célszerűségi követelmények meghatározását is szorgalmazza, melyek segítségével pontosan nyomon követhető, hogy a közpénz felhasználása során megfelelően teljesültek-e a célkitűzések.


A közpénzekből gazdálkodó szervezetek számára az Alaptörvény előírja, hogy „a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni.” Az Alaptörvény rögzíti annak követelményét is, hogy törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen kell gazdálkodni, a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint. Ezzel összhangban a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény kimondja, hogy „A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.” A törvény azt is rögzíti, hogy „a nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő (…) átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása.”

 

ÁSZ-felvetés a pazarló gazdálkodás megszüntetése érdekében


Az említettek mellett az államháztartásról szóló törvény és annak rendeletei a közpénzekkel való hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás kereteit, garanciáit is lefektetik. Egyrészről a szervezetek vezetőinek olyan belső kontrollrendszert kell kialakítaniuk, mely biztosítja, hogy a nemzeti vagyon használata során ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra. Másrészről az irányító, felügyelő szervek számára is előírás a hatékonysági ellenőrzések elvégzése.


Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatai alapján 2017-es Beszámolójában azt a felvetést fogalmazta meg, hogy a közpénzek és a közvagyon felhasználásának átláthatóságát, gazdaságosságát és célszerűségét érdemes további intézkedésekkel is támogatni. Ennek érdekében a felvetés célszerűségi kritériumok meghatározását javasolja, melyek segítségével nyomon követhető a közpénz felhasználásától várt eredmények pontos teljesülése.

 

Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztály