A fejlett pénzügyi kultúra javítja az egyének életminőségét

2018-05-16 11:29:00   |   Feltöltötte: Kiss Beatrix

„Ahhoz hogy az emberek pénzügyi biztonságban érezzék magukat, fejleszteni kell a pénzügyi ismereteiket. Az nem elég, hogy képesek a pénzt elkölteni, tudniuk kell számolni, tervezni, felismerni a lehetőségeket és kezelni a kockázatokat.”– hangsúlyozta Domokos László, az ÁSZ elnöke előadásában a „Pénzügyi tudatosság és szociális biztonság” című konferencián.

2018. május 16-án a Magyar Pénzügyi Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE) Társadalombiztosítási Ellenőrzési Szakosztálya „Pénzügyi tudatosság és szociális biztonság” címmel rendezett konferenciát.


Az eseményen előadást tartott Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Dr. Bőcz Sándor, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kabinetfőnöke, Prof. Dr. Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke, Dr. Szeleczki Zsuzsanna Judit adó- és vámszakmai hatósági és felügyeleti ügyekért felelős helyettes államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank képviseletében Nagy Koppány igazgató, valamint az Econventio Egyesület részéről Sápi Ákos elnök.


Az Állami Számvevőszék évek óta elkötelezte magát a magyar lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztése mellett, ezért az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett, annak érdekében, hogy a lakosság pénzügyi, közpénzügyi, közteherviselési ismeretei bővüljenek.


Ennek kapcsán Domokos László előremutatónak tartja, hogy hazánkban is nemzeti stratégiában határozták meg a lakosság pénzügyi kultúrájának fejlesztését, hiszen a pénzügyi ismeretek fejlettsége pozitív hatással van mind az egyénre, mind az államra, mind a pénzügyi intézményekre. Az ÁSZ elnöke kiemelte, hogy nagyobb valószínűséggel kerülik el a kockázatos pénzügyi döntéseket azok a háztartások, amelyek fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkeznek, makroszinten pedig a magasabb pénzügyi tudatossággal rendelkező társadalom az ország pénzügyi helyzetét is stabilabbá teszi. Majd hozzátette: a fejlett pénzügyi kultúra javítja az egyének életminőségét, valamint növeli a létbiztonságot.

 


Az Állami Számvevőszék elnöke aggasztónak tartja, hogy Magyarországot még mindig a pénzügyi ismeretek, a tervezés és az előrelátás hiánya jellemzi. A magyar lakosságra jellemző, hogy tovább nyújtózkodik, mint ameddig a takarója ér, ezért Domokos László felhívta a figyelmet arra, hogy mindig csak annyi pénzügyi kockázatot vállaljunk, amennyit képesek vagyunk belátni és kezelni. Szerinte mielőtt kölcsönt igénylünk, érdemes hat hónapig félrerakni a várható törlesztésnek megfelelő összeget, hogy kiderüljön, az alapvető kiadások mellett tudnánk-e fizetni azt. Emellett úgy véli, újra be kellene építeni a közgondolkodásba a takarékosság, az előrelátás és az eladósodottságtól való tartózkodás szemléletét. „Ha már azt elérjük, hogy minden család három havi megtakarítással rendelkezik, óriási lépést tettünk a tudatos pénzügyi gazdálkodás felé” – mondta az elnök.


Domokos László előadásában felidézte az OECD két – 2010-ben, illetve 2015-ben elvégzett – kutatását. Fontos eredménynek nevezte, hogy a két felmérés között eltelt időszakban nőtt a megtakarítással rendelkezők aránya Magyarországon. A legfrissebb eredmények szerint kevesebben küszködtek napi megélhetési gondokkal, és körülbelül a lakosság 60 százaléka tudná mintegy 3 hónapig fenntartani magát, ha a fő jövedelemforrása megszűnne – emelte ki az elnök. Majd hozzátette, hogy a felnőtt lakosság körében kevesen, mindössze 25 % készít családi költségvetést.

 


Az Állami Számvevőszék által a felsőoktatásban tanulók körében végzett 2013-as felmérésével kapcsolatban Domokos László arra hívta fel a figyelmet, hogy a hallgatók pénzügyi kultúráját elsősorban az aktuális élethelyzet és a tapasztalatok határozzák meg. A Számvevőszék 2016-ban megjelent tanulmányáról elmondta, azért alacsony a pénzügyi kultúra fejlesztést megcélzó képzések eredményessége, mert a felnőtt korosztály meglehetősen alulreprezentált, a tematikák, tananyagok nem megismerhetőek, illetőleg a programok nagy részben a résztvevői elégedettséget mérték, de a megszerzett tudás által elért fejlődést már nem.


Domokos László előadásában röviden bemutatta azon partnereket, amelyek már több éve közösen végzik tevékenységüket a pénzügyi tudatosság fejlesztése érdekében. Az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület 2011 óta minden évben elkészíti a középiskolások pénzügyi ismereteinek felmérését, amely 2016-ban kiterjedt a felnőtt korosztály pénzügyi tájékozottságára is. Az ÁSZ és az Econventio Egyesület szakmai együttműködéséből az ÁSZ elnöke a Pénzügyi Kultúra Projektet emelte ki, amelynek célja a magyar családok pénzügyi kultúrájának fejlesztése és a közpénzügyi tudatosság erősítése.

 


Domokos László ismertette a 2017. évi Econventio teszt néhány eredményét, amely szerint a diákok mintegy 90 százaléka fontosnak tartja a pénzügyi tervezést, míg 33,2% százaléka fontosnak tartja ugyan, de nem elegendőnek ahhoz, hogy javítson pénzügyi helyzetén. Az elnök biztató eredményként kiemelte, hogy a válaszadó diákok 73,3 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással, és 78,6 százalékuknak vannak jövőbe mutató tervei.


Az ÁSZ elnöke szerint a teszt eredményei rámutattak arra, hogy érdemes lenne általánossá tenni a pénzügyi ismeretek gyakorlatias oktatását. A diákokat fel kell készíteni a jövő kihívásaira a hitelezés, a munka világával kapcsolatosan, valamint az öngondoskodás, a tudatos tervezés és a hosszú távú célok kitűzése terén is. Efelé azonban nemcsak a klasszikus oktatási rendszerben tehetünk lépéseket – fejtette ki az elnök, hanem szükség van a folyamatos önképzésre és a rövid figyelemfelhívásokra is. Végül Domokos László felhívta a figyelmet az ÁSZ „Közpénzek közérthetően” c. sorozatára is, amely mindenki számára hozzáférhető az ÁSZ Hírportálon.

 

Kiss Beatrix

Pénzügyi Tudatosság Projekt