Sajtótájékoztató a BKV gazdálkodásának ellenőrzéséről
2012. jan. 19., csütörtök, 13.30.01 CET
A sajtótájékoztatót Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint dr. Sepsey Tamás felügyeleti vezető tartotta.
Domokos László elmondta, az Állami Számvevőszék célként tűzte ki, hogy objektív képet mutasson olyan fontos közpénzügyi, közvagyonnal kapcsolatos kérdésekben, amelyek egyrészt széles közérdeklődésre tarthatnak számot, másrészt komoly kockázati tényezőt jelentenek a helyes és szabályos gazdálkodás tekintetében. Ennek jegyében kezdte meg az Állami Számvevőszék az ország legnagyobb önkormányzati vállalatának az ellenőrzését.
„Újszerű, nagyságában és bonyolultságában nagyon komoly kihívást jelentett az ÁSZ számára, hogy mind a Főváros BKV viszonylatában, mind a BKV gazdálkodásával kapcsolatos kérdéseket tisztába tegyük."-fogalmazott Domokos László.
Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a Főváros Önkormányzata eredményesen látta-e el a főváros tömegközlekedési feladatait; a BKV működésének szabályozása, szervezeti és működési rendszere biztosította-e szakmai feladatai ellátását; a BKV szabályosan gazdálkodott-e a rendelkezésére bocsátott vagyonnal; a BKV eredményesen kezelte-e az adósság-finanszírozási és likviditási problémái megoldásánál jelentkező kockázati tényezőket; biztosította-e a működőképesség fenntartását.
Részlet Domokos László tájékoztatójából
Domokos László tájékoztatója során kiemelte, a BKV jelenlegi csőd közeli helyzete nagymértékben arra vezethető vissza, hogy a fővárosi önkormányzat nem szerződésszerűen járt el, valamint a vezető tisztségviselői nem tartották be az előírásokat.
„Fontos rögzíteni, hogy igencsak meglepő módon éveken keresztül a BKV vezetése sem jelezte a kompenzációs igényt, mindeközben a Magyar Állam a BKV részére 2002 és 2010 között 404,2 milliárd forint összegben biztosított működési célú támogatást."- mondta az elnök.
Ezzel egy időben a Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy a BKV működőképes legyen, minimális, a fenntartást biztosító összegeket utalt át többnyire tőkepótló támogatások címén, összesen 199 milliárd forintot.
A BKV Domokos László elmondása szerint ebben a helyzetben is kiemelt juttatásokat adott, így alapbérprémiumot, névre szóló életbiztosítást, korlátlan bel- és külföldi autó- és mobiltelefon-használatot is.
Részlet Sepsey Tamás tájékoztatójából
Domokos László elmondta, az Állami Számvevőszék célként tűzte ki, hogy objektív képet mutasson olyan fontos közpénzügyi, közvagyonnal kapcsolatos kérdésekben, amelyek egyrészt széles közérdeklődésre tarthatnak számot, másrészt komoly kockázati tényezőt jelentenek a helyes és szabályos gazdálkodás tekintetében. Ennek jegyében kezdte meg az Állami Számvevőszék az ország legnagyobb önkormányzati vállalatának az ellenőrzését.
„Újszerű, nagyságában és bonyolultságában nagyon komoly kihívást jelentett az ÁSZ számára, hogy mind a Főváros BKV viszonylatában, mind a BKV gazdálkodásával kapcsolatos kérdéseket tisztába tegyük."-fogalmazott Domokos László.
Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a Főváros Önkormányzata eredményesen látta-e el a főváros tömegközlekedési feladatait; a BKV működésének szabályozása, szervezeti és működési rendszere biztosította-e szakmai feladatai ellátását; a BKV szabályosan gazdálkodott-e a rendelkezésére bocsátott vagyonnal; a BKV eredményesen kezelte-e az adósság-finanszírozási és likviditási problémái megoldásánál jelentkező kockázati tényezőket; biztosította-e a működőképesség fenntartását.
Részlet Domokos László tájékoztatójából
Domokos László tájékoztatója során kiemelte, a BKV jelenlegi csőd közeli helyzete nagymértékben arra vezethető vissza, hogy a fővárosi önkormányzat nem szerződésszerűen járt el, valamint a vezető tisztségviselői nem tartották be az előírásokat.
„Fontos rögzíteni, hogy igencsak meglepő módon éveken keresztül a BKV vezetése sem jelezte a kompenzációs igényt, mindeközben a Magyar Állam a BKV részére 2002 és 2010 között 404,2 milliárd forint összegben biztosított működési célú támogatást."- mondta az elnök.
Ezzel egy időben a Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy a BKV működőképes legyen, minimális, a fenntartást biztosító összegeket utalt át többnyire tőkepótló támogatások címén, összesen 199 milliárd forintot.
A BKV Domokos László elmondása szerint ebben a helyzetben is kiemelt juttatásokat adott, így alapbérprémiumot, névre szóló életbiztosítást, korlátlan bel- és külföldi autó- és mobiltelefon-használatot is.
Sepsey Tamás elmondta, a BKV gazdálkodása a 2003-2009. években folyamatosan veszteséges volt, a fővárosi tömegközlekedési feladatok ellátásából származó bevételei nem fedezték a ráfordításokat.
Részlet Sepsey Tamás tájékoztatójából
A BKV teljes munkaidős munkavállalóinak éves bruttó átlagkeresete a 2005-2010. években 16,9-22,2%-kal haladta meg a Központi Statisztikai Hivatal által a szárazföldi személyszállítás ágazatban közzétett bruttó átlagkereseteket. Az évi 4,3-6,7 milliárd Ft többletkereset-kifizetés - tekintettel a veszteséges gazdálkodásra - aránytalan terhet jelentett, amelyet csak növelt a 2005-2009 közötti időszakban a vezető beosztású munkavállalókkal kötött szerződésekben vállalt, a BKV számára előnytelen bérezési és juttatási rendszer. A BKV 2007-2010 között munkaviszony megszüntetés miatt több mint 1,8 milliárd forintot fizetett ki végkielégítésekre.
A járműállomány műszaki állapotát mutatja, hogy az összes járműkategória túlhaladta a tervezett életkorát, az infrastruktúra minden alrendszere elérte azt a határpontot, amely alatt bármikor és bármilyen típusú hiba bekövetkezhet. A forgalmi következményeket a menetkimaradások száma szemlélteti legjobban, a 2010. évi menetkimaradások száma közel kettő és félszerese volt a 2007. évinek, ez forgalombiztonsági kockázatot jelent.
Az ÁSZ javaslatokat fogalmazott meg a főpolgármesternek, a főjegyzőnek, valamint a BKV vezérigazgatójának.
Az esemény sajtó-összefoglalóját itt találja.
A Budapesti Közlekedési Zrt. gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló jelentést itt érheti el.
Kiss Beatrix
Kommunikációs és Intézményi Kapcsolatok Osztálya
Kapcsolódó galériák:
További hírek:
Információ:
