Miből áll a pénzügyi kultúra?

2016-12-15 11:54:55   |   Feltöltötte: Lengyel Viktor

Az egyéni kompetenciafejlesztés célja az önálló, cselekvő állampolgár eszményének megvalósítása, melyhez a pénzügyi készségek erősítése is nagymértékben hozzátartozik – mondta Kárpáti Árpád, a Nemzeti Művelődési Intézet megbízott főigazgatója az Állami Számvevőszék és az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület budapesti konferenciáján. A rendezvény utolsó előadója, dr. Kovács Péter, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi karának dékán-helyettese elmondta: az idei Econventio Teszt eredményei szerint fontos a pénzügyi tájékozódás, és a megszerzett információk hasznosításának képessége.

Kárpáti Árpád, a Nemzeti Művelődési Intézet megbízott főigazgatója előadása elején feltette a kérdést, hogy a köznevelési szolgáltatóként hogyan tudnak hozzájárulni az Econventio által megfogalmazott célokhoz. Kiemelte: úgy segíthetik leginkább a pénzügyi kultúra fejlesztését, ha a szervezet közvetítő-koordináló eszköztárát összekapcsolják társintézmények, partnerek kompetenciáival. Az Econventio és az Állami Számvevőszékkel fenntartott együttműködés esetében – véleménye szerint – mindez rendkívül szerencsésen találkozik. Az együttműködés keretében megfogalmazott célrendszer elérésének feltétele, hogy folyamatokban lehessen gondolkodni, így akár több évtizedre előre megfogalmaznak feladatokat.

 

Az egyéni kompetenciafejlesztés célja az önálló, cselekvő állampolgár eszményének megvalósítása, melyhez a pénzügyi készségek erősítése is nagymértékben hozzátartozik – mondta Kárpáti Árpád


A főigazgató szerint az egyéni kompetenciafejlesztés célja az önálló, cselekvő állampolgár eszményének megvalósítása, melynek érdekében a pénzügyi készségeket is nagymértékben fejleszteni kell. Kárpáti Árpád felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar népnek, nemzetnek más történelmi múltja, eltérő identitása és öröksége van, mint más európai országoknak, így a kompetenciák összehasonlítása rendkívül bonyolult.

 


Az intézet vezetője felidézte a tavaly megrendezett „Gazdaság és kultúra” pályázatot, melynek révén az Állami Számvevőszékkel, a Magyar Művészeti Akadémiával és a KLIK-kel együttműködve több száz résztvevőt sikerült bevonni a pénzügyi tudatosság erősítésére irányuló programba. Szintén jó kezdeményezésként említette a „Tudatos pénzügyeink” képzést, melyet az intézet idén októberben indított először felnőttek pénzügyi tudásának növelésére. A program eredményeire támaszkodva a jövőben újabb kezdeményezések indulhatnak, bevonva infokommunikációs megoldásokat is – ezzel nagyságrendekkel nagyobb közönséget megszólítva.

 

Az egyéni kompetenciafejlesztés célja az önálló, cselekvő állampolgár eszményének megvalósítása, melyhez a pénzügyi készségek erősítése is nagymértékben hozzátartozik – mondta Kárpáti Árpád


A főigazgató szerint a képzés résztvevői megerősítették: sok olyan ismeretet sajátítottak el, melyek eddig hiányoztak a készségeik közül. Jellemző tapasztalat volt az is, hogy bár a résztvevők sok területről rendelkeznek részinformációkkal, de mindez gyakran nem áll össze egységes képpé, pedig ez szükséges ahhoz, hogy stabil, magabiztos pénzügyi attitűdjük alakulhasson ki.


A konferencia utolsó előadója, dr. Kovács Péter a minden évben elvégzett Econventio-teszt eredményeit foglalta össze. A „pénzügyi kultúra”, mint kifejezés a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi karának dékán-helyettese szerint leginkább az írás-olvasási készséggel áll összefüggésben, hiszen ismerni kell hozzá egyfajta kulturális kontextust, rendelkezni kell a pénzügyi folyamatok megértéséhez szükséges „szókészlettel”. Véleménye szerint a pénzügyi kultúrának egyaránt része a tudatosság, a pénzügyekre vonatkozó ismeretanyag, illetve különböző attitűdök és viselkedésmódok kombinációja.

 

A konferencia utolsó előadója, dr. Kovács Péter a minden évben elvégzett Econventio-teszt eredményeit foglalta össze


A dékán-helyettes kifejtette: az Econventio kutatásához bizonyos mértékig hasonló felmérést készít az OECD és a Standard and Poors (S&P) hitelminősítő is. Véleménye szerint több kutatás is azt mutatta, hogy a pénzügyi tudatosság szintje összefüggésben áll a válaszadók korával, nemével és anyagi helyzetével is, ám a korreláció önmagában nem alkalmas hosszú távú következtetések levonására.

 


Az Econventio vizsgálati modellje az attitűdöket, az ismereteket és a számolási készségeket is felmérte, valamint bevezette az úgynevezett Econventio-indexet, mely a kitöltő önértékelését jelzi. Az eredményeket összegezve Kovács Péter kiemelte: az OECD és az S&P felméréséhez hasonlítva feltűnő eltérés volt, hogy például az anyagi helyzet épp fordított összefüggésen állt a pénzügyi tudatosság szintjével, vagyis a magasabb keresetűek sokszor figyelmetlenebbek a kevesebb pénzből gazdálkodóknál. Az Econventio-kutatás szintén nem igazolta a nemek közti eltéréseket, hiszen míg a férfiak 70 százalékos eredményt értek el, a nők 71 százalékot, s ez nem szignifikáns különbség.

 

A konferencia utolsó előadója, dr. Kovács Péter a minden évben elvégzett Econventio-teszt eredményeit foglalta össze


A dékán-helyettes kifejtette: a teszt alapján fejlesztési javaslatokat is megfogalmaztak. Véleménye szerint komplex fejlesztési módszerekre van szükség, melyek révén a felnőttek is hathatnak a diákokra és fordítva, a diákok is a felnőttekre. Szintén fontos szerepe van az attitűdök és a gyakorlat-orientáltság fejlesztésének, illetve annak a készségnek, mely hozzásegíti az embereket a pénzügyi tájékozódáshoz, valamint a megszerzett információk hasznosításához.

 

Lengyel Viktor

Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztály