Mérlegen a vidékfejlesztés

2012-08-09 12:25:01
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében nyújtott támogatások ellenére nem javultak a demográfiai mutatók, a foglalkoztatottság, és nem nõtt az egy fõre jutó GDP a vidéki Magyarországon. A források a mikrovállalkozások megerõsítése és a helyben történõ foglalkoztatás javítása helyett 2009-tõl jellemzõen a vidéki települések vonzerejének, képének javítását, a szolgáltatások színvonalának emelését szolgálták.
Az Állami Számvevõszék ellenõrzésének fõ célja annak értékelése volt, hogy a 2007-2011 közötti idõszakban eredményes és hatékony volt-e a vidékfejlesztési célkitûzések megvalósítására fordított források felhasználása. Az ellenõrzés az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) vidéki élet minõségének javítását, a vidéki gazdaság diverzifikálását, valamint a helyi közösségek megerõsítését célzó intézkedéseit értékelte - mondta el az Állami Számvevõszék sajtótájékoztatóján Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke. A célok megvalósítására az ÚMVP keretében 270 milliárd forint áll rendelkezésre.

Alacsony a kifizetések aránya

Warvasovszky Tihamér kifejtette: az Állami Számvevõszék ellenõrzése során kiderült, hogy 2011 végéig ennek mintegy 60%-ára történt kötelezettségvállalás, a kifizetések aránya ugyanakkor alig érte el a 20%-ot. Elõfordult, hogy a megítélt támogatások esetében sem történt kifizetés - hívta fel a figyelmet Horthy Eszter, az ellenõrzés vezetõje. Az ÚMVP III. tengelyében a határozattal lekötött 138 milliárd forint 7,8%-ában (10,8 milliárd forint) a támogatási döntés meghozatala óta több mint 24 hónap telt el úgy, hogy a kedvezményezettek kifizetési kérelmet még nem nyújtottak be - mondta el az ellenõrzésvezetõ.

Ezekre az esetekre a jogszabály nyilatkozattételi kötelezettséget ír elõ a beruházás megvalósítására, illetve a támogatásról való lemondásra. Az ÁSZ szerint a programozási idõszak végéhez közeledve azonban magas a kockázata annak, hogy a támogatásról való lemondás esetén felszabaduló keretek új projektekre eredményesen nem vonhatóak be.

Az ÚMVP-t 2011 végéig több alkalommal módosították. 2008-ban a támogatás intenzitását a saját erõ biztosítása megkönnyítése érdekében növelték. A változtatás eredményeként a támogatottaknak kevesebb saját erõt kell biztosítani, amely kedvezõbb feltételeket teremtett a vidéki térségekben jellemzõ kevésbé tõkeerõs vállalkozások számára.

Horthy Eszter, Warvasovszky Tihamér, Dr. Németh Erzsébet

Horthy Eszter, Warvasovszky Tihamér, Dr. Németh Erzsébet

Célok és eredmények

 

2009-ben az ÚMVP pénzügyi kereteit átalakították, a mikrovállalkozások létrehozását és fejlesztését támogató források mintegy 56%-át átcsoportosították a vidéki települések vonzerejének, képének javítását, a szolgáltatások színvonalának emelését célzó intézkedésekre.

 

Ez az úgynevezett LEADER Helyi Akciócsoportok (LEADER HACS-ok) helyi vidékfejlesztési stratégiáikban az egyes intézkedésekre tervezett források alapján történt. Horthy Eszter ismertetõjében elmondta: 96 LEADER HACS jött létre az országban, ezek helyi önkormányzatokból, vállalkozókból és civil szervezetekbõl alakultak meg. Céljuk a források elosztása lokális vidékfejlesztési stratégiák alapján.

 

Az Állami Számvevõszék ellenõrzése megállapította, hogy ez a módosítás ellentétes volt az ÚMVP gazdaságfejlesztési programjának alapvetõ célkitûzéseivel. Ugyanis a források a mikrovállalkozások megerõsítése, illetve a helyben történõ foglalkoztatás javítása helyett jellemzõen a vidéki települések vonzerejének, képének javítását, a szolgáltatások színvonalának emelését szolgálták.

 

Az ÁSZ szerint ez nem járult hozzá a vidéki térségek lakosságának alacsony gazdasági aktivitásából, az alacsony foglalkoztatottságból és ezáltal alacsony jövedelmi szintbõl fakadó társadalmi feszültségek kezeléséhez. A források átrendezésével egyidejûleg nem került sor a célkitûzések mérésére kidolgozott indikátoroknak átfogó felülvizsgálatára. Így viszont a kitûzött célok és a hozzá rendelt források nem voltak összhangban.

 

Részlet  Warvasovszky Tihamér tájékoztatójából

 

Irányítás és végrehajtás

 

Az ellenõrzés megállapította, hogy az ÚMVP irányításáért és végrehajtásáért felelõs intézményrendszer, valamint a jogszabályi háttér kialakítása - az uniós elõírásokkal összhangban - megtörtént. A jogszabályok nagy száma és gyakori változtatása azonban csökkentette az átláthatóságot, az igénylõk nehezen igazodtak el a rendszerben.

 

További probléma, hogy az ÚMVP Irányító Hatósága a pénzügyi források iránti igények benyújtására ritkán és rendszertelenül adott lehetõséget. A támogatási kérelmek elbírálása elhúzódott, átlagosan 394 nap volt. Mindez az ÁSZ szerint veszélyezteti a támogatási rendszer megbízható mûködését, kockázatossá téve a források legkésõbb 2015-ig történõ lehívását - emelte ki az ÁSZ alelnöke.

 

A LEADER HACS-ok az ellenõrzött idõszakban eltérõ költséghatékonysággal és eredményességgel mûködtek. Mûködési kiadásaikon belül a személyi jellegû ráfordítások nagyságrendje jelentõsen eltérõ volt. Aránytalanságok voltak a vezetõk és a beosztottak számát, a vezetõk tiszteletdíját illetõen.

 

Részlet Horthy Eszter tájékoztatójából


Nem csökkent a lemaradás

 

Az ÁSZ ellenõrzése rámutat, hogy a vidéki térségekben az egy fõre jutó GDP-ben, munkanélküliségi rátában, az aktivitási rátában, a foglalkoztatási rátában, a belföldi vándorlási különbözetnél 2005-höz képest pozitív irányú elmozdulás nem tapasztalható. Ebben szerepet játszott az is, hogy a befejezett projektek száma alacsony, a rendelkezésre álló forráskerethez képest a kifizetések aránya mindössze 20%.

 

Warvasovszky Tihamér alelnök hangsúlyozta: az ÚMVP-ben az eredmények mérésére meghatározott indikátorokat és ezek elérését biztosító forrásokat nem komplexen és nem összehangoltan változtatták, kevésbé összpontosítottak a támogatási rendszertõl elvárt eredményekre, teljesítményekre és hatásokra. Az ÁSZ szerint ez veszélyezteti a területfejlesztési, felzárkózási és az ÚMVP kitûzött céljainak elérését.

 

A kialakított támogatási rendszerben a LEADER-megközelítés alkalmazása nem volt hatékony, mert a célterületek nagy száma volt jellemzõ, nagyon alacsony pontszámot elért projektek is részesülhettek támogatásban, valamint a projekteket nem egy stratégai cél mentén valósították meg a térségben. Az alkalmazott eljárási rend idõigényessége a vállalkozások számára magas kockázatot hordozott.

 

Javaslatok

 

Az Állami Számvevõszék javasolta a vidékfejlesztési miniszternek az ÚMVP megvalósításának eredményességét és hatékonyságát mérõ mutatók átfogó felülvizsgálatát. Emellett az ÁSZ felhívta figyelmet a rendelkezésre álló és a lemondás révén felszabaduló források eredményes és hatékony felhasználására, a támogatási rendszer felgyorsítására, valamint arra, hogy a 2014 és 2020 közötti támogatási ciklusra készülõ stratégia kidolgozása során, vegyék figyelembe az Állami Számvevõszék megállapításait. Az ÁSZ javasolta továbbá a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal vezetõjének, hogy gondolkodjon az ügyintézési határidõk betartásról.

 

A jelentés teljes terjedelemben elérhetõ a www.asz.hu oldalon.

 

Horváth Bálint

Kommunikációs és Intézményi Kapcsolatok Osztálya