Az Állami Számvevőszék bemutatkozója

2008-04-24 00:00:00

Kedves látogató! Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke köszönti Önt az ÁSZ hírportálján. A hírportálon keresztül megismerheti a számvevőszéki munka hasznosságát és színességét, munkatársaink szakmai aktivitását és tevékenységét. Célunk, hogy mindennap első kézből friss, torzítatlan és hiteles híreket olvasson.

AMIT ÉRDEMES TUDNI AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉKRŐL

AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK VÁLASZOTT TISZTSÉGVISELŐI

Elnök DOMOKOS LÁSZLÓ
Alelnök WARVASOVSZKY TIHAMÉR

 

KINEVEZETT VEZETŐK
Dr. Elek János főtitkár
Kátai-Krizsán Katalin
gazdasági igazgató

 

AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK TEVÉKENYSÉGE

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatait. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független. A Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezetének (INTOSAI) Mexikóban ülésezett XIX. Kongresszusa elfogadta a legfőbb ellenőrző intézmények függetlenségéről szóló nyilatkozatot, amely a közszféra megfelelő ellenőrzésének lényeges követelményeit nyolc fő elv köré csoportosította. Az INTOSAI-nak az Állami Számvevőszék tagsága alapján Magyarország is részese, így a Mexikói Nyilatkozatban foglaltak megvalósítása hazánkra is kötelezettségeket ró. 


A függetlenség elve személyi, pénzügyi, jogi, szervezeti és tevékenységi vonatkozásban egyaránt érvényesül az Alaptörvény és a számvevőszékről szóló törvény rendelkezéseiben. A Számvevőszék függetlenségét biztosító garanciális szabály, hogy a Számvevőszék az éves költségvetésére vonatkozó javaslatát, és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze. Ugyancsak a garanciális szabályok közé sorolható, hogy a Számvevőszék részére jóváhagyott éves költségvetés nem lehet kevesebb az előző évinél, valamint az is; hogy a Számvevőszék részére törvény új feladatot csak úgy állapíthat meg, ha a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet egyidejűleg biztosítja. A Számvevőszék függetlenségét erősíti, hogy a szervezet elnökének, alelnökének, számvevő-vezetőinek és számvevőinek javadalmazása nem az évente megállapított köztisztviselői illetményalapból indul ki, hanem e helyett a KSH által közzétett előző évi nemzetgazdasági bruttó átlagbért veszi alapul. Ezáltal a számvevői javadalmazás függetlenedik a törvényhozó és végrehajtó hatalom aktuális költségvetési döntéseitől, objektív módon, közvetlenül a nemzetgazdasági folyamatokhoz kapcsolódik. 


Az Állami Számvevőszék általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését. Az Állami Számvevőszék az éves költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről, illetőleg az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek. Az Állami Számvevőszék gazdálkodását az Országgyűlés elnöke által pályázat útján kiválasztott és megbízott független könyvvizsgáló ellenőrzi.


Az Alaptörvény 43. cikke az Állami Számvevőszéket kormányzati hiarerchián kívüli autonóm közjogi szervezetként „helyezi el" az alkotmányos szinten nevesített intézmények körében. Az Állami Számvevőszék a központi költségvetés szerkezetében önálló fejezet, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogosítványait az elnök gyakorolja. Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg. Az elnök (alelnök) politikai függetlenséget garantálja, hogy nem jelölhető az Állami Számvevőszék elnökévé olyan személy, aki a megelőző négy évben tagja volt a Kormánynak, vagy bármely párt országos (központi) szervezetében választott vezető tisztséget töltött be. Az Állami Számvevőszék elnöke megbízatása lejártával újraválasztható. Ha újraválasztására nem kerül sor, az elnök mindaddig hivatalban marad, amíg az Országgyűlés az Állami Számvevőszék új elnökét nem választja meg. Az Állami Számvevőszék elnökét az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg. Az alelnök az elnök általános helyettese, aki az elnök által meghatározott jogkörben látja el az elnök helyettesítését és egyéb feladatait.


Az Állami Számvevőszék tevékenységét ellenőrzési terv alapján végzi, amit az elnök hagy jóvá. Az ellenőrzési tervről és annak módosításáról az Állami Számvevőszék elnöke tájékoztatja az Országgyűlést. Az Állami Számvevőszék elnöke az Országgyűlés számára készített éves beszámolójában tájékoztatást ad a szervezet előző évi ellenőrzési tevékenységéről, működéséről, gazdálkodásáról, valamint az ellenőrzési megállapítások alapján tett intézkedésekről. Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzések szakmai szabályait, módszereit maga alakítja ki, és a kialakított szabályokat nyilvánosságra hozza.


A számvevőszékről szóló törvény az Állami Számvevőszék feladatainak körében összefoglalja a legfontosabb ellenőrzési területeket: az államháztartás gazdálkodását, a központi költségvetési javaslat megalapozottságát és teljesíthetőségét, az állami kötelezettséggel járó beruházási előirányzatok felhasználásnak törvényességét és célszerűségét. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési feladatai kiterjednek a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak a felhasználására, valamint a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodására. Az Állami Számvevőszék széles körben ellenőrizheti az államháztartásból meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását. A szervezet ellenőrzési jogosítványai kiterjednek az államháztartás körébe tartozó vagyon kezelésének, a vagyonnal való gazdálkodásnak, és az államháztartás alrendszereit érintő szerződéseknek az ellenőrzésére. Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást, valamint az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási és egyéb bevételszerző tevékenységét. A számvevőszéki ellenőrzés kiterjed a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásának, a pártok gazdálkodásának, valamint az egyházak részére az államháztartásból juttatott támogatások felhasználásának törvényességére is.


Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek lefolytatása, illetve az ellenőrzések megtervezése érdekében az ellenőrzött, illetve törvény alapján ellenőrizhető szervezet közreműködésre köteles. A közreműködési kötelezettség megszegése, ha az, az ellenőrzést akadályozza vagy meghiúsítja, bűncselekmény, ami büntetőjogi következményekkel járhat. Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentést készít. A jelentés tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat, következtetéseket. Az Állami Számvevőszék jelentése nyilvános. Az Állami Számvevőszék jelentései, az abban foglalt megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg.

 

Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési megállapításait tartalmazó jelentését megküldi az ellenőrzött szervezet vezetőjének. Az ellenőrzött szervezet vezetője köteles a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet összeállítani és azt az Állami Számvevőszék részére megküldeni. Amennyiben az ellenőrzött szervezet vezetője nem küldi meg határidőben az intézkedési tervet vagy továbbra sem elfogadható intézkedési tervet küld, az Állami Számvevőszék elnöke az ellenőrzött szervezet vezetőjével szemben büntető-, vagy fegyelmi eljárás megindítását, illetve az államháztartás valamelyik alrendszeréből származó támogatások vagy egyéb juttatások folyósításának, illetve a személyi jövedelemadó 1 %-ából történő felajánlásokból való részesedés lehetőségének felfüggesztését kezdeményezheti.

 

A számvevőszéki törvény kiemeli az Állami Számvevőszék tanácsadó és segítő szerepét, rögzíti, hogy a Számvevőszék az ellenőrzési tapasztalatain alapuló magállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját. Az Állami Számvevőszék 1989-ben történt újbóli megalapításától a tanácsadó funkcióból kiemelkedik a Kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat véleményezése, amely nélkül az Országgyűlés nem kezdi meg a költségvetési törvényjavaslat tárgyalását. Az ellenőrzési tapasztalatok átadása és a jó gyakorlat megismertetése érdekében az Állami Számvevőszék rendszeresen tart sajtótájékoztatókat, konferenciákat szervez. Tevékenysége, jelentései, azok angol nyelvű összefoglalói megismerhetők internetes honlapján. Az Állami Számvevőszék szerkeszti és negyedévente magyar és angol nyelven megjelenteti a Pénzügy Szemle című közpénzügyi szakfolyóiratot.


AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA

 

Az Állami Számvevőszék személyi állománya elnökből, alelnökből, vezetőkből, számvevőkből, legalább középfokú végzettségű köztisztviselőkből, ügykezelőkből és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottakból áll. Az Állami Számvevőszék szervezetét az elnök által kiadott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A számvevő az Állami Számvevőszék feladat- és hatáskörében eljáró ügydöntő, vagy ellenőrzési és azt támogató érdemi feladatot ellátó, felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet. A számvevőt az Állami Számvevőszék elnöke nevezi ki, a jogviszony a kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre.

 

Az Állami Számvevőszék elnöki, alelnöki, vezetői és számvevői tisztsége összeegyeztethetetlen minden olyan szervezetnél betöltött tisztséggel, amely szervezet az államháztartás valamelyik alrendszeréből támogatásban részesül. Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője az Állami Számvevőszéknél történő alkalmazásuk idején nem lehetnek tagjai az Országgyűlésnek, önkormányzati képviselőtestületnek, és nem tölthetnek be érdekképviseleti szervezetnél vezető tisztséget; tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével más megbízást nem láthatnak el, más kereső foglalkozást nem folytathatnak, díjazást más tevékenységért nem fogadhatnak el. Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője nem lehetnek sem egymással, sem a Kormány, sem pedig az Országgyűlés számvevőszéki ügyekben illetékes bizottsága tisztségviselőjével vagy tagjával közeli hozzátartozók.

 

Az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint a megválasztásakor, majd azt követően évente; az Állami Számvevőszék vezetői és számvevői a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint a kinevezésükkor, majd azt követően a vezetők évente, a számvevők kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek.

 

Az Állami Számvevőszék székhelye Budapest, szervezeti egységei minden megyében működnek.